Értelmet kell adni

Születése évfordulójára (május 13.) időzítették a Makkai Sándor (1890–1951) erdélyi református püspök, író és teológiai tanár egyházi, közéleti, valamint irodalmi és képzőművészeti tevékenységét bemutató vándorkiállítás megnyitóját, amelyre a sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban került sor kedden. A Budapestről útjára indított és Brassóban, Nagyszebenben és Kolozsváron már bemutatott tárlat kurátora Makkai Lilla nyugalmazott református lelkész, a püspök unokája, képszerkesztője Szebeni-Szabó Róbert.

Az unoka megfogalmazása szerint „tartalmas és hangulatos tárlatot” szerettek volna létrehozni, így a megtekintése folyamán örömmel állapítottuk meg, hogy a szándékukat siker koronázta. Hiszen a templombelső két oldalán elhelyezett kilenc-kilenc tabló, a rajtuk található fényképek és írások segítségével hiteles betekintést nyújt Makkai Sándor életútjába és műveibe, ismerteti a családját és a közjó érdekében kifejtett munkásságának főbb helyszíneit.

A szép számban egybegyűlteket – köztük a Református Kollégium igazgatónőjét és diákjait – az esemény házigazdája, Zelenák József evangélikus lelkész, esperes, püspökhelyettes köszöntötte. Tömör és tartalmas beszédében hangsúlyozta, hogy nem véletlenül adnak helyet a templomaink különböző hangversenyeknek, szavalóversenyeknek, könyvbemutatóknak vagy vallásos témájú képzőművészeti kiállításoknak. Az egyház nem zárkózhat el a kultúra elől, mert ezer szállal kötődnek egymáshoz, mondhatni elválaszthatatlanok.

Bancea Gábor, a Gyöngyvirág utcai református egyházközség lelkipásztora áhítatát a Zsoltárok könyvéből vett igékre (8, 1-5 és 147, 3-4) építve rámutatott, hogy a „történelemnek súlya van”. Az előttünk járóknak pedig értékük, tekintélyük és erejük, így nem könnyű azoknak a dolga, akiknek erről beszélni kell.
A Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében jelen lévő Percze László konzul üdvözlőbeszédében kijelentette, semmit sem vesztett időszerűségéből az, amit közel száz esztendővel ezelőtt, az erdélyi református egyház püspökeként Makkai Sándor az itt élő magyarság helyzetéről és feladatáról gondolt. Szerinte józanul, felelősségteljesen és tárgyszerűen szembe kell nézni a helyzettel, majd ennek ismeretében értelmet kell adni azoknak az életeknek, akik az itthon maradás mellett döntöttek.

Szebeni Zsuzsa, a Magyar Kulturális Intézet Sepsiszentgyörgy (MKIS) vezetője felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy Makkai Sándor alapító tagja volt a Helikoni közösségnek. Egy olyan irodalmi munkacsoportnak tehát, amely Trianont követően kidolgozta az erdélyi magyar szellemi élet elindításának és fellendítésének a pontos tervét. Makkai Sándor 1926-ban lett az erdélyi református egyházkerület püspöke. E minőségében is sokat tett a kisebbségi sorsba szorult magyarságért, tanügyi, kulturális és irodalmi szintjének megtartásáért, felemeléséért. A román szenátus tagjaként a magyarok politikai jogaiért küzdött. A hadakozásba belefáradva, 1936-ban lemondott a püspöki székről, elhagyta Erdélyt, és Debrecenben vállalt egyetemi tanárságot.

Az MKIS és a Sepsiszentgyörgyi Evangélikus Egyházközség által szervezett tárlatot június 15-ig lehet megtekinteni.