Nem a jutalomért, hanem az adás öröméért lelkesednek a gyermekek
Ötödik alkalommal hirdette meg a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szerveze...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Sepsiszentgyörgyöt körülvevő erdőkben üzemterv szerinti gazdálkodás zajlik, ahol előre meghatározott ültetési modellt követnek. Ez szabályozza, hogy milyen fajtákat szükséges telepíteni, ahhoz, hogy az ott élő vadaknak táplálékot tudjanak nyújtani az év bármely időszakában. Ahol nem elégséges az erdő vadeltartó képessége, ott a törvény előírja a vadlegelők létrehozását. A környéken az 1950-es években létesítették ezeket a legelőket, ahol mezőgazdasági tevékenységet folytattak, anélkül, hogy begyűjtötték volna a termést, melyet a vadaknak hagytak. Ilyen vadlegelő a sugásfürdői Jádzó-mező és benedekmezei Kéni-puszta is, amely a lakosság körében népszerű kiszáradt sámánfa közelében található.
A 90-es évek után a a turizmus fellendülésével turistaösvényeket jelöltek ki az erdőkben, melyeket esetenként a vadlegelőkre festettek rá. Az erdők közepén található tisztások közkedvelt piknikező helyek, ezért a vadgazdák megszüntették a mezőgazdasági tevékenységet ezeken a pusztákon, mivel a vadetetésre azonban ugyanúgy kötelez a törvény, az etetők a legelők közelében maradtak. Az évtizedek óta ott álló etetők helyszínére kerékpárútvonalat festettek, ezért előrelátható, hogy az arrajárók vaddal találkoznak.
A lakosság körében egyre népszerűbb, bendekmezei fenyőerdő közepén található kiszáradt nyárfa, a köztudatban sámánfaként élő fa és környéke különösen veszélyes, amely a vadlegelőtől mindössze 50 méterre található. A vadkamerák egy nagytermetű medvét rögzítettek felvételen, amely valószínűleg a sötét fenyveserdőben telepedett meg és onnan jár a sámánfától 200 méterre található etetőhöz. Ezen a vadlegelőn szintén turistaösvény van átvezetve, tavaly pedig ismeretlen személyek új, a turistaösvényről letérő útvonalat jelöltek meg, ami közvetlenül a vadetető mellett halad a benedekmezei tó fele.
Az, hogy mindeddig nem történt baleset, annak is tulajdonítható, hogy erdőkitermelés zajlott, ahol folyamatosan dolgoztak a munkagépek, a vadak így csak éjszaka jártak az etetőkhöz. A Szemerja-Görgő Közbirtokosság egy támogatási program keretében vállalta, hogy öt éven keresztül nem végez erdészeti munkálatokat Bendekmezőn egy négyzetkilométeres körzetben, ebből a periódusból még négy év van hátra, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező időszakban nagyobb az esély nappal is vaddal találkozni az etetőknél. Az állatok elszállítása nem jelent hosszú távú megoldást, hisz felbukkan helyette más egyed. A törvénykezés megváltoztatása bonyodalmas procedúra és az etetők elköltöztetésével nem oldódik meg a probléma, a vadat ugyanis hosszú évekbe telik, amíg az új etetőhelyhez szoktatják.
Sepsiszentgyörgy Önkormányzata kéri a lakókat, hogy körültekintően túrázzanak a város környező erdeiben és éjszaka egyáltalán ne menjenek a vadlegelők és vadetetők környékére.
(közlemény)