Háború alulnézetből

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban Ferenc tüzér levelei 1914–1918 címmel nyílt péntek este rendhagyó kiállítás, amely az I. világháború eseményeit, valamint a hátországban élő emberek mindennapjait tárja a nagyközönség elé egy sajátos történeti forrás, a frontról küldött tábori levelezőlapok segítségével. Ez alkalomból mutatták be az ilyen levelezőlapokat tartalmazó könyvet is.

Amint az a szép számban jelenlévőket köszöntő Vargha Mihály múzeumigazgató beszédéből kiderült, a tárlat anyagát elsőként a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum állította ki, és az Üzenet a frontról címet viselő könyv kiadása is ennek az intézménynek köszönhető. Azt már a bemutatására vállalkozó József Álmos nyugalmazott tanártól tuduk meg, hogy 280 levelet és képeslapot tartalmaz, melyeket a haza védelme iránt elkötelezett tüzér, a Zaboláról származó Pozsony Ferenc (1893–1978) írt. Az elsőt Brassóban keltezte 1914. augusztus 13-án, az utolsót Miskolcon 1918. június 18-án.

Ezeket elolvasva végig követhetjük a Felsőháromszékről berukkolt baka első világháborús odisszeáját a harcoktól, a halál napi vendégjárásán át a fegyverszünetek édes-keserves pillanatainak megéléséig. Ugyanakkor betekintést nyerünk a falusi környezetből származó katona tudatába és érzelemvilágába, akinek gondolatai a halál árnyékából is hazaszálltak.

A könyv egyik szerkesztője, Ferenc tüzér unokája, dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, akadémikus megjegyezte, hogy ezek a levelek tulajdonképpen a nagypolitika eseményeit láttatják alulnézetből, vagyis egy földműves család fiatal sarjának látószögéből. Általauk érzékelhetjük, miként élte meg ez a társadalmi réteg az országos, európai és világléptékű eseményeket. Ők ugyanis teljesítették a kötelességüket, azonban a háborúval nem tudtak azonosulni, hiszen életük a becsületes munkán alapuló gyarapodásra volt építve. Azt viszont Ferenc tüzér az élete végéig sem tudta megmagyarázni gyermekeinek és unokáinak, hogy ha ők soha sem veszítettek csatát, akkor miért és hogyan csatolták el Erdélyt Magyarországtól…

A leveleket egységbe foglaló könyvnek és ezeket, valamint szerzőjüket bemutató kiállításnak fontos szerepe van, mert hozzájárul az első világháború történéseinek megismeréséhez, e nélkül pedig nem lehet teljes az önmagunkról alkotott kép – hívta fel a hallgatóság figyelmét dr. Bartha Elek egyetemi professzor, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese. Utána dr. Kinda István néprajzos osztotta meg az eseménnyel kapcsolatos gondolatait a közönséggel.

A rendezvény tárlatvezetéssel ért véget, melynek során annak kurátorai, dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese és dr. Pozsony Ferenc végigkalauzoltak a Ferenc tüzér levelezőlapjait, fényképeit, személyes tárgyait és katonaéveit bemutató kiállításon. A székelytamásfalvi férfikórus első világháborús katonanótákat dalolt, ifjú Tusa János karnagy vezényletével, melyek hallatán a jelenlévőknek bepárásodott a szeme.