Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Aktualitások

1. A tusványosi hajcibálós botrányra a román csendőrség tett a minap csattanós pontot. Mindkét főszereplőjét a politikai cselekménynek – Füttyentő Libériát és Skalpos Fotográfot is – 500-500 lejre büntette a román rendvédelmi hatóság. A banális történet kapcsán megjelent, a határokon átívelő magyar nyilvánosságban dagadó és habzó indulatos vélemények, moralizálások, nőmozgalmi filippikák és embertudományi analízisekhez képest a törvény szigorának e salamoni döntése igazándiból csakis üdítően hathat. A csendőrség ítélete a jog egyenlősítő, az eseti körülményekre vak, elvonatkoztató és egyszerűsítő józansága. Ez a fajta tárgyilagosság nincs tekintettel a résztvevők pártos szenvedélyeire, inkább arra emlékeztet, hogy bár a gyülekezés és a szólás szabadságának alkotmányos garanciái vannak, mégis a jogaikat gyakorló polgárok felelőssége marad ezt a törvénynek megfelelően, civilizált keretek közt gyakorolni.

2. Porcsalmi Bálint RMDSZ-ügyvezető friss interjújában arról értekezik, hogy a román egyesülés centenáriuma miatt nem aktuális a közvéleményt az autonómiával legyezni, inkább visszatérve az „alapokhoz”, egy olyan érzelmi kommunikációra, tájékoztatásra törekszenek, amiből végre kiderülhet a román állampolgárok számára, hogy magyarok is élnek az országban (tipp: szerintem nem fognak nagyon meglepődni).

Ez a közlemény egyértelmű visszalépést jelez a szövetségi elnök és más RMDSZ-tisztségviselők korábbi nyilatkozataihoz képest, akik a gyulafehérvári nyilatkozat apropóján igyekeznek elfogadtatni a román közvéleménnyel az „együtt élő népek” önrendelkezését. Érthető a körültekintés – ha ez magyarázza a nyilatkozatot, és tán döntést ami mögötte áll –, hogy nem akar a Szövetség ünneprontóként konfrontálódni a nemzeti gálán. Csakhogy ez a logika helyt ad a román közvélemény negatív előítéleteinek az önrendelkezésről, vagyis a békés együttélés fogalmán kívülre szorítják az autonómiát. Holott elvileg – és Európa nyugati felében gyakorlatilag is – ez éppen annak a garanciája. A gyulafehérvári nyilatkozat pedig, amely egyszerre illeszkedik a román és az európai politikai hagyományba, teljesen alkalmas és aktuális hivatkozási alap marad az „autonómiázásra”.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás