Trianon-megemlékezés

Pénteken Háromszék-szerte több településen emlékeztek a trianoni békediktátumra.

A nemzeti összetartozás napján több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén emlékezni a 101 évvel ezelőtt elfogadott trianoni diktátumra, megerősíteni a magyar nemzet összetartozását, és bizakodóan a jövőbe tekinteni.

A június 4-i eseményt hagyományosan megszervező Sepsiszéki Székely Tanács képviseletében Gazda Zoltán széki elnök felvezető beszédében rámutatott: Magyarország történelme során Európát védte, ám a nagyhatalmaknak 101 év után sincs bűntudatuk, mindent megtesznek, hogy ne érezzük jól magunkat elorzott szülőföldünkön, folyamatosan éreztetik velünk kisebbségbe szorultságunkat. Hozzátette: „megaláztatásunk sora nem ért véget, hivatalos ünnepet ülnek, gyásznapunkon buliznak, primitív és vérszomjas seregeket toboroznak, és azokkal vonulnak Sepsiszentgyörgy utcáin”.

Az RMDSZ képviseletében Miklós Zoltán parlamenti képviselő nyomatékosította: „az a feladatunk, hogy amit Trianon lerombolt, azt újjáépítsük, túllépjünk Trianon tragikus örökségén, újra építkezzünk, erősödjünk, gyarapodjunk ebben az országban”. Jogunk van megtorlás nélkül használni nemzeti szimbólumainkat, anyanyelvünket, zavartalanul megélni ünnepeinket, megsiratni veszteségeinket – összegzett az RMDSZ politikusa.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki elnöke, Bálint József elmondta: „veszteségeink nagyok, de a helyzet nem reménytelen, hiszen a világ állandó átalakulásban van. Itt voltunk, itt vagyunk, itt leszünk, mert ez a föld a miénk is, még akkor is, ha osztoznunk kell rajta” – fogalmazott.
A Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi elnöke, Nagy Gábor Levente a nagyhatalmakat bírálta, amiért 101 év után sem kértek bocsánatot Magyarországtól és a magyar néptől, de szerinte abban kell bízni, hogy a jelenlegi csak átmeneti állapot. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke megállapította, Románia ellenségesen kezeli magyar nemzetiségű polgárait, és a kisebbséggel szembeni diszkrimináció minden megnyilvánulásáért a román többség politikai elitje a felelős.
A sepsiszentgyörgyi megemlékezésen népdalokat énekelt Mátis Adrienn, imát mondott Dénes Előd református lelkipásztor. A főtéren megnyitották a Kerekes Péter Pál és Toró Attila fotográfusok alkotásaiból készült szabadtéri kiállítást, amely a Székely Nemzeti Tanács által szervezett korábbi rendezvényeket idézi fel. (kovács)

Kovásznán

A vajnafalvi templomkertben a Trianon-emlékműnél közel 100 személy emlékezett a nemzeti összetartozás napján. Az egybegyűlteket Orbán Lajos református lelkipásztor köszöntötte, majd a Hozsánna kamarakórus a XIII. zsoltár feldolgozását adta elő. Orbán Judit lelkész szintén a XIII. zsoltár igemagyarázatával szólt az egybegyűltekhez. A következőkben Péter Arthur római katolikus plébános imába foglalva szólt az emlékezőkhöz.

A rendezvény koszorúzással folytatódott, amelyben a Havadtői Sándor Cserkészcsapat tagjai is segítettek. A kegyelet koszorúit a történelmi egyházak képviselői, a Vitézi Rend orbaiszéki tagjai, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetősége, valamint a helyi magyar pártok képviselői (RMDSZ, EMSZ) helyezték el. A megemlékezés nemzeti himnuszaink eléneklésével zárult. (bartok) 

Erdővidéken

Pénteken több erdővidéki településen is megemlékeztek a trianoni békediktátum 101. évfordulójáról. Bölönben az unitárius templom előtt 2010-ben felavatott, Szent István mellszobrát is magában foglaló Nemzeti Összetartozás Emlékművénél gyűltek össze, ahol Kozma Albert tiszteletes úr mondott beszédet. „Jött az az átkos első világháború, melynek végén a nagyhatalmak végre leszámolhattak ezzel a kicsi országgal.1920. június 4-én törvényt ültek a magyar fölött, a legszégyenteljesebb, népellenesebb cselekedetet hajtották végre” – fogalmazott a tiszteletes, beszédét mégis optimista hangnemben zárva:

„Áldott legyen a lelkünkben ma is egységes Magyarország, és áldott legyen minden magyar a világ bármely részén is éljen!” A megemlékezések sorából idén sem maradhatott ki Bibarcfalva, ahol a református templom előtti emlékmű adott helyet a rendezvénynek. Kós Károly írásaiból felolvasva Fancsal Zsolt református lelkipásztor mondott beszédet, vitéz Szabó Lajos szavalt, majd koszorúzás következett. (böjte)

Miért nem szólnak a harangok?

Kézdivásárhelyen a világháborús emlékműnél tartott megemlékezésen helyi és környékbeli civilek mellett a Történelmi Vitézi Rend, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Maassluis Nyugdíjasklub, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kézdiszéki Szervezete és a Magyar Polgári Párt is képviselve volt. Miután Fekete Miklós, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke vezetésével a résztvevők elénekelték a Szózatot, Kónya Zita, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács elnöke rosszallását fejezte ki, amiért a céhes városban 17.32-kor nem szólaltak meg a harangok. „Azt vártam, hogy zúgjanak történelmi egyházaink harangjai. Azt sem tudtam, hogy ennyi sok püspökünk van meg főpásztorunk, akik, elnézést, hogy ezt itt szóba hozom, de vérrel-vassal be akarnak oltatni bennünket. Nem vagyok én oltásellenes, de most miért nem szólnak a harangok?” tette fel a kérdést, mielőtt előadta Juhász Gyula Trianon című versét.

Biró Levente, a Kézdiszéki Székely Tanács alelnöke a trianoni diktátum aktualitásáról szólt. „Mit jelent számunkra Trianon? Kratochwill Károly eltávolított szobrának magányos talapzatát, a betelepítéseket, az etnikai arányok mesterséges megváltoztatását, nagyvárosaink elrománosítását, elvett egyetemeinket, a Batthyáneumot, a kolozsvári Nemzeti Színház épületét, meghurcolt településvezetőinket, lemázolt helységnév-tábláinkat, középületeink magyar feliratainak eltávolítását, ártatlanul elítélt politikai foglyainkat és katonai temetőnk meggyalázását”, érvelt.

A himnuszaink eléneklésével és az emlékezés mécseseinek elhelyezésével véget ért esemény után Szabó Ottó az ozsdolai megemlékezés kapcsán lapunknak így nyilatkozott: „Sárfalváról ketten és Ozsdoláról ugyanannyian vettünk részt a délelőtti megemlékezésen. A Székely Tanács nevében vittem koszorút, két helyi asszony meg virágot, ennyi volt »a nagy összefogás«”. (daczó)