Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Hidak sorsa

Hidak sorsa Kultúra

Lehet, sokan nem figyelnek fel arra, hogy bizony a hidaknak is van életkora. A világ legtermészetesebb dolgának tarjuk, hogy időnként átsétálunk, vagy átautózunk rajtuk, s akkor lepődünk meg, amikor kiderül, hogy ez vagy az hamar összeomlott, felújítás előtt áll. Használhatatlannak számunkra egyik sem tűnik, s bosszankodunk, ha a frissítés miatt korlátok tornyosulnak a hídon járók elé.

Mindez most fogalmazódott meg bennem, arról olvasva, hogy Budapesten a Margit híd immár kereken száznegyvenöt éves, pontosabban pár héttel ezelőtt, április 30-án töltötte be ezt a hidak esetében is tekintélyes életkort.

Hirdetés
Hirdetés

Aki Budapesten jár, ha nem is egyből, de a Széchenyi híd után bizonyára ezen lépked át Pestről Budára vagy fordítva, s eszébe sem jut talán, hogy annak idején, még az elsőnek épített Lánchíd (Széchenyi híd) előtt csak mozgó hidakon lehetett közlekedni, s a legnagyobb magyar hívó és biztató szavára valósult meg az első állandó Duna híd a magyar fővárosban. A két várost, Pestet és Budát összekötő híd után a Margit híd 1876-ban már az egyesült várost átszelő Duna két oldalát kötötte össze, a Szent István körutat és a Margit körutat a Margitsziget érintésével. Egy ideig a Margitszigetre csak csónakkal lehetett bejutni, de 1900-ban elkészült a nagy hídból kiágazó szárnyhíd. Míg az első híd főleg angol segítséggel épült, a Margit híd kivitelezése, kezdve a tervezéstől a felépítésig elsősorban francia közreműködéssel valósult meg. Persze, a magyar részvétel egyik esetben sem volt elhanyagolható. S mint előbb jeleztem, a hidakra is rájár a rúd, kopik, gyengül, elhasználódik, kiég, mint az ember. A közel másfél évszázad során többször is gyógyították, a legsúlyosabb bajt a második világháború vége felé szenvedte el, a visszavonuló németek 1944 novemberében felrobbantották. Tudjuk, a vesztésre álló erők kisebb hidak megsemmisítésétől sem riadtak vissza, így esett áldozatul többek között szülőfalum Küküllő hídja is… A budapestit 1948 nyarán adták át újra a forgalomnak, mai szerkezetét is akkor kapta.

Érdekes irodalomtörténeti mozzanat is fűződik ehhez a hídhoz. Arany János az 1876-os megnyitás utáni esztendőben, 1877-ben bizonyára még a korábbi hídavatás hatása alatt megírta egyik legemlékezetesebb költeményét, melynek eredeti címe Városi ballada volt, ez változott meg, s lett belőle Hídavatás. Az Őszikék című versciklus egyik darabja, s alapja az a babonás hit, hogy az új hidat az öngyilkosok avatják fel. Látomásszerűen vonulnak az öngyilkosjelöltek, vetik alá magukat a hídról a mélybe, s végül a kerettörténetet nyújtó, mindenét elkártyázó fiatalember is a habok közé ugrik.

„Előtte a folyam, az új híd, / Még rajta zászlók lengenek: / Ma szentelé fel a komoly hit / S vidám zenével körmenet. /Nyeré „Szűz-Szent-Margit” nevet.”

Annyit még hadd említsek meg, hogy jelenleg Budapest területén tizenöt híd ível át a Dunán és a Duna-ágakon, ezek – ha valakit érdekel – Észak-Dél irányban: Megyeri, Újpesti vasúti, K, Hajógyári, Árpád, Margit (tréfásan Manci hídnak is mondják), Széchenyi–Lánc-, Erzsébet, Szabadság, Petőfi, Rákóczi, összekötő vasúti, Kvassay, Gubacsi és Deák Ferenc híd.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás