Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Nyomasztó tényállás, hogy még 31 évvel a ’90-es bukaresti bányászjárást követően sem sikerült a román igazságszolgáltatásnak az erőszakért okolható felelősöket megtalálnia és a jog szigorával elszámoltatni. És ugyan az évforduló kapcsán a kormányon levő liberális politikusok, a pártelnök és a kormányfő ezt szóvá teszik, mégis, az igazságszolgáltatás (az alkotmány által garantált) függetlenségére való tekintettel – legalábbis úgy tűnik – egyebet nem igazán tud tenni.
Orban magyarázata szerint egy „láthatatlan kéz” (!) mozgatja a szálakat, akadályozva az igazság kiderítését és alkalmazását, míg Cîțu tartozást emleget – konkrétan az elszámoltatás hiányát a román igazságszolgáltatás adósságának (!) nevezi. (Figyeljük meg, hogy mindkét liberális politikus a közgazdaságból kölcsönzött hasonlatokkal él: a szociáldemokraták által bevezetett mélyállam helyett Orbán inkább a szabadpiaci erők láthatatlan kezét idéző homályos rendezőerőről beszél, míg az exbankár kormányfő a jogállam kudarcát, az intézményi mulasztást a hitel világából ismert hátralékhoz hasonlítja.)
Az erdélyi magyarok kollektív emlékezetében is élnek a román köztársaság hajnalán elkövetett, azóta is rendezetlen zavaros és véres ügyek: az Egyetem téri tüntetések szétbotozását a marosvásárhelyi márciusi pogrom előzte meg. Nem véletlenül mindkét helyszínen a temesvári forradalom ígéreteiért léptek a politika síkjára a tömegek. Bukarestben a kommunista nómenklatúra és titkosszolgálati káderek közügyektől való eltiltását követelték – sikertelenül, s hogy a dolog rendezetlen maradt, a feltáratlan és zűrös múltból azóta hatékony felügyeleti eszköz, politikai fegyver vált a választott politikai elit egy részével szemben.
Az Egyetem téri felderítetlen és sötét sztori így leginkább csak arra alkalmas, hogy emlékeztesse a romániai közvéleményt: ugyan az önkényuralmi múlttal való leszámoláshoz politikai akarat szükséges, de a jog uralma nélkül, míg annak betűje és szigora nem vonatkoztatható mindenkire, bizony a várva várt demokráciában is fogatlan tigris marad az Igazság, sőt, az igazságszolgáltatás számonkérhetetlen politikai érdekek és számítások rabja. Nyilatkozataik alapján ezt tudja Orban és Cîțu is.
Pozsony János Csaba