Út és ösvény

Pénteken délután a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben mutatták be Domokos Béla új verseskötetét, amely az Út és ösvény címet viseli. A műkedvelő festőnek és költőnek ez a harmadik – és saját bevallása szerint – az utolsó kötete.

A 83 éves Domokos Béla kötetét Iochom István újságíró mutatta be, aki Salamon Ferencet, a kötet előszavát is jegyző nyugalmazott tanárt helyettesítette, mivel az objektív okok miatt nem tudott megjelenni a bemutatón.

A délután házigazdája felolvasta a Bede Gábor fotóival és a szerző festményeivel illusztrált kötet előszavát, majd arról faggatta Domokos Bélát, hogy miként születik meg egy vers, honnan ihletődik, miért érez késztetést, hogy írjon.

A háromkötetes szerző elmondta: ő inkább az amatőr festészethez vonzódik, ha megragadja egy táj, egy életkép, akkor azt lefényképezi, majd megfesti. Gyakorlatilag a képek megfestése után érzett arra késztetést, hogy a gondolatait szavakba öntse – magyarázta. „A nagy festők széles úton járnak, én egy ösvényen” – mondotta szerényen Domokos Béla, magyarázattal szolgálva a kötet címére is. Hozzátette: vélhetően ez az utolsó kötete, ámbár a második megjelenése után is megígérte magának, hogy „leteszi a lantot”.

A könyvbemutatón a kötettel kapcsolatos gondolatait Sebestyén Aranka is tolmácsolta, verset mondott Fekete Sándor.