Poros

Port szívni (szervezetbe, nem gépbe) már nem csak kisvárosunk utcáin lehet, jó adagot kaphatunk a nyakunkba (orrunkba, ruhánkra) a bevásárlóközpontok túlságosan önálló tűzvédelmi rendszerének jóvoltából is. Erdőbe nem mehetünk, mert ott a medve, a város útjain az időjárás függvényében a por/sár, ezek után már vásárolni sem megyünk, de hurrá, megmarad a pénzünk!

Jól vagy ez így nekünk 2021 (kétszer is írja pléhszámokkal a főtéri gruppban, ezért vagyok oly biztos az évszámban) nyarán, reklamálni nem szabad, akinek nem tetszik a poros gödör aljára szotyogtatott hidegaszfalt-folt, az vegye a sátorfáját, ne mind elégedetlenkedjen mindenen. Mielőtt elmegyek, azért valaki fejtse meg nekem azt a rejtélyt, hogy milyen elv szerint választják ki, hogy melyik gödörbe löttyintenek, és melyikbe nem? Ecc, pecc, kimehecc?

Most pedig hálát adok a Fennvalónak, hogy zöld gyep, nyíló virágok között szívhatom a friss reggeli levegőt, azon elmélkedés közepette, hogy mit is együnk eme szép vasárnapon? Falum szülöttje, egy magyarózdi tyúk kerülhet a fazékba, mely némi főzés után, a sülés baromfipróbáló viszontagságai után tányérunkon végezheti, az elmaradhatatlan krumpli-, rizskörettel. Zöldséget is együnk, ugyanis az igencsak egészséges, és mi még szeretjük is.