Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Bevezetőjében az előadó elmondta, hogy a trianoni békediktátum nyomán Magyarország nem csupán területének kétharmadát és lakosságának több mint felét vesztette el, hanem a Magyar Királyi Honvédséget is szoros keretek közé szorították, korlátozták a hadsereg létszámát és felszereltségét, hogy az csak a belső rendfenntartásra legyen elegendő, önálló támadó háború megvívására ne legyen alkalmas, valamint el kellett törölni az általános hadkötelezettséget is.
Magyarország a 20-as évek második felétől kezdve már kezd erősödni, és meghirdeti a revíziós politikát – folytatta Babucs. Bevezetik a rejtett toborzás intézményét, illetve megindulnak a titkos hadi fejlesztések is. A korlátozások lejárta után, 1938-ban elkezdődik a honvédség minőségi és mennyiségi fejlesztése, és ugyanebben az évben megszületik az első bécsi döntés, amely nyomán Magyarország visszakapja Felvidék és Kárpátalja déli, többségében magyarlakta területeit.
1939-ben Magyarország visszafoglalja Kárpátalja teljes területét, 1940-ben pedig Erdély felé veti tekintetét. Miután a Szovjetunió visszaköveteli Romániától Besszarábiát és Észak-Bukovinát, a magyar vezetés is elérkezettnek látja az időt az erdélyi területek visszaszerzéséhez. A magyar és a román fél közötti tárgyalások eredménytelenül zárulnak, és már úgy tűnik, hogy háború lesz, amikor Románia tengelyhatalmi döntőbíráskodást kér, és meghozzák a második bécsi döntést, amelynek értelmében Észak-Erdély és Székelyföld visszatér Magyarország fennhatósága alá.
A Magyar Királyi Hadsereg parádés módon, hatalmas ünneplés közepette érkezik meg Erdély területére. Az egyeztető tárgyalások során a románok vállalják, hogy kivonuláskor mindenkitől elveszik a fegyvert, aki nem katonai személy, ez azonban nem történik meg, így több helyen is fegyveres incidensekre került sor, például a szilágysági Ippen és Ördögkúton. Ennek ellenére, összességében viszonylag békés módon zajlott le a hatalomátvétel – vélekedett a hadtörténész.
1941 áprilisában megtörténik Délvidék visszafoglalása is, így Magyarországnak sikerül megkétszereznie a trianoni döntés nyomán létrejött területét. Ekkor körülbelül 172 ezer négyzetkilométert és 14,5 millió lakost számlál a Magyar Királyság, ennek viszont nagy ára van, Magyarország kénytelen elköteleződni Németország és Olaszország oldalán a második világháborúban – zárta mondandóját Babucs Zoltán.
Az előadást követően könyvvásárra és dedikálásra került sor.