Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A nemzetállamokra épülő európai béke jogi architektúrájában fontos szerepet töltenek be a nemzeti kisebbségek közös létfeltételeit kialakító és védő jogi normák. Érthető módon, hiszen a XX. század megannyi példával szolgál arra, hogy milyen kockázattal járhat a nemzetállami ideológiák – az eszme kizárólagossága által vezérelt politikai cselekvésprogramok, ha egy teljesen más politikai rend közepette, hosszú évszázadok alatt kialakult, és e modern államalakulatok által megöröklött – etnikailag vegyes demográfiai terepen kerülnek alkalmazásra.
Így a nemzetállamok a kölcsönös megértés jegyében, közösen, nemzetek közötti és feletti intézményeket, fórumokat hoztak létre, hogy a mindenkit megillető egyenlőség nevében, a jogok közös nyelvén rendezzék az újdonsült – a politikai határokból és a demokratikus többségből, s azokat megillető népszuverenitás elvéből is kilógó néptöredékek ügyét. Így rögtön az első világégést követően megalakult a Nemzetek Szövetsége, melynek keretében létre is jöttek nemzetközi dokumentumok és szerződések a nemzeti-, nemzetiségi kisebbségeknek nevezett jogalanyok jogairól és kötelezettségeiről. S íme, kialakult a kisebbségi jogok rendszere, ami elkerülendő a közös jogi nyelv babilóniai zűrzavarát, igyekszik következetesen ugyanazon elnevezést használni ezekre a népcsoportokra: nemzeti kisebbségek, nemzetiségek. Pl. az erdélyi magyarok esetében.
És akkor megjelentek az ukránok is Európa politikai színpadján, akik a nemzetközi sajtóban haladóként bemutatott nemzetállam-építő buzgólkodásuk közepette új jogszabályt írtak a nemzeti kisebbségekről. És ami az európai és a nemzetközi jog hagyományára magasról téve, „nemzeti közösségekre” cseréli a kisebbségi jogalanyok elnevezését. Egy olyan kifejezésre, melyet nemhogy az ukrán alkotmány, de a nemzetközi jog sem ismer, s így aminek az alanyait nem illetné – ezen ukrán szabályozáson túl – semmilyen alkotmányos, és/vagy nemzetközileg garantált kisebbségvédelmi rendelkezés.
Pedig közismert dolog, hogy a népszerű mondás ellenére, a kivétel egyáltalán nem erősíti a szabályt: az ukrán kollégák nemhogy erősítenék, éppen csorbítják az európai kisebbségi jogvédelem hatályát.
Pozsony János Csaba