Év végéig beüzemelik az okoskukák többségét, de a lakosság mentalitásának is változnia kell
Ez évben 100, jövőre további 41 okoskukát állítanak működésbe Sepsiszentgyörgyön Az ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Vasárnap Kisbaconban tartották a II. világháború erdővidéki frontszolgálatos katonáinak 20. találkozóját. A református templomban, ünnepi istentisztelet keretében lezajlott esemény résztvevői ezúttal is főhajtással tisztelegtek a hős honvédek áldott emlékezete előtt, imát mondva mindazokért, akik 73 évvel ezelőtt a magyar haza szólítására válaszolva életüket áldozták, és köszöntve a még élő veterán katonákat, akik közül már csupán hárman tudtak megjelenni a találkozón.
A rendezvény a Magyarok Világhimnuszának eléneklésével kezdődött, majd Farkas Vilmos kisbaconi lelkipásztor igehirdetésével folytatódott. A tiszteletes beszédében arra emlékeztetett, hogy a háborúból hazatérő, sokat szenvedett honvédjeinknek annak idején – bár nem ezt érdemelték volna! – hosszú ideig csak mellőzés, társadalmi kirekesztés jutott osztályrészül, ugyanúgy ahogy 1945 után a fellépő kommunista hatalom az Istenben hívőket, a közösségükért, nemzetükért tevőket is elszigetelni próbálta.
– Vajon ma más-e a helyzet? Hova lett a világháborúkat végigharcoló apáink, nagyapáink álma? – tette fel az elgondolkodtató kérdést.
Krizbai Imre nyugalmazott baróti református lelkipásztor ezután a honvédtalálkozók kezdeteire emlékezett, megemlítve, hogy a háborúban részt vett mintegy háromezer erdővidéki magyar katonából a kilencvenes években csaknem kilencszázan voltak még életben, és közülük 370-en el is jöttek a 2000-ben, a baróti református templomban általa szervezett első honvédtalálkozóra.
A még élő honvédek száma azonban az elmúlt tizenhét évben (volt év, hogy kétszer is szerveztek találkozót, ezért volt az idei már a huszadik) alaposan megfogyatkozott, ezért Krizbai tiszteletes, a találkozók életre hívója, miután megköszönte a hozzáállást mindazoknak, akik az idei találkozó szervezésébe is besegítettek, a jelenlevőket arra kérte, mondjanak véleményt, van-e értelme az elkövetkező esztendőkben még folytatni a rendezvénysorozatot, a megemlékezéseket. A válasz határozott igen volt.
Ahogy az elmúlt találkozókon, ezúttal is Boér Imre volt frontszolgálatos volt az, aki ismertetett néhány számadatot a honvédekkel kapcsolatban: mint elmondta, tudomása szerint Erdővidéken tízen vannak még életben a volt katonák közül. Rajta kívül Mokán Ferenc és Román Jenő volt jelen az idei találkozón.
Ezután beszédet mondott dr. Gyüre Csaba országgyűlési képviselő, továbbá Miklós Árpád történész is (mindketten Magyarországról), a kisbaconi református kórus, továbbá a baróti Wesselényi Miklós Kórus és a gróf Tisza István Dalkör énekekkel, mások versekkel, szavalatokkal tették felemelőbbé a rendezvényt.
A honvédtalálkozó után leleplezték a kisbaconi kultúrotthon előtt állított kettős keresztet. Beszédet itt Murányi Levente ’56-os magyarországi szabadságharcos mondott, rámutatva arra, hogy a magyar címerben is szereplő kettős kereszt az erős magyarságtudat megtestesítője, az a közösség pedig, mely ilyen keresztet állít, jelzi, hogy szándéka a megmaradás, a magyarságon belüli kötelékek erősítése és megtartása.