Gyermeki lelkek az iskolai tanácsadó szobákban: válsághelyzetek és megoldások
A teljesítménykényszertől a testképzavarokig, a válás okozta problémáktól a környeze...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A koronavírus-járvány első hulláma óta vizsgálják a kutatók, hogy az milyen hatásokat okozott az egyén mindennapjaiban. Nem elsősorban egészségügyi vagy gazdasági változásokra kíváncsiak, a kutatási terület a pandémia és a bezártság pszichés következményeit elemzi. Az IFL Science szerint abban pedig valamennyi szakértő egyetért, hogy a járvány többeket nagyon megviselt, és ehhez ma már tünetek is társulnak.
Ez utóbbiak sorolható az úgynevezett barlangszindróma is, amelynek nincs külön orvosi leirata. A jelenség viszont ettől függetlenül is érdekes (és kissé ijesztő is). Ez a fajta probléma ugyanis azokat sújtja, akik az átlagosnál nehezebben viselték a karantént, ennek végeztével azonban nem képesek visszatérni a korábbi életükhöz.
A portál idézi az Amerikai Pszichológiai Társaság márciusi felmérését is, melyben a megkérdezettek 49 százaléka számolt be arról, hogy nyugtalanság tölti el, ha arra gondol, hogy újra kapcsolatba kell lépjen a kinti világgal és az emberekkel. Ez az érzés különösen erős volt az afroamerikaiak és a spanyol ajkúak körében.
Steven Taylor, a kanadai Brit Columbia Egyetem pszichiátere már 2020 májusában felfigyelt rá, hogy a koronavírus-járvány világszerte növelte a szorongásos esetek számát. A jelenséget az úgynevezett hikikomorihoz hasonlította, amely egy már létező probléma. Ennek lényege, hogy az emberek nem szívesen hagyják el az otthonukat, és általában igyekeznek elszigetelődni a többi embertől.
Taylor azt is hangsúlyozta, hogy a 2002-es, illetve 2004-es SARS-járvány idején is tapasztalhatók voltak pszichés elváltozások, de akkor elsősorban a PTSD, vagyis a poszttraumás stressz szindróma volt jellemző. A kutatáshoz a betegségen átesettek beszámolóit vették alapul. Az érintettek nagyjából fele pedig úgy nyilatkozott, hogy a PTSD-hez hasonló tüneteket éreznek magukon. A kutatók szerint az ilyenek általában a tragikus események hatására alakulnak ki valakinél, például azért, mert elveszíti egy családtagját.
A kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy ha a világjárvány után szorongónak vagy kiégettnek érzi magát, az tulajdonképpen normális, hangozzon bármennyire furcsán. A szindróma ellen pedig különféle módszerekkel lehet tenni: ide tartozik többek közt a rendszeres testmozgás, a meditáció és a másokkal való kapcsolatteremtés.
(HVG)