Színvonalas konferencia zajlott

A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége és a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete szervezésében tartották meg a Magyar családi gazdaságok Erdélyben és az Európai Unióban című konferenciát. A rangos rendezvénynek a csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra Központ adott helyet.

A rendezvény fővédnöke, Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter példaértékűnek nevezte, hogy a nők munkahelyi és családanyai teendőik mellett időt és energiát tudnak és akarnak fordítani a közösségépítésre, az érdekfeszítő, hasznos és hiánypótló események megszervezésére, erősítve ezzel azokat a szálakat, amelyek látatlanul kapcsolnak össze bennünket a kultúránk, történelmünk és mindennapjaink révén. Kifejtette: a családok egysége, egyensúlya és kohéziós erejének megőrzése az erdélyi, a Kárpát-medencei magyarság fennmaradásának a záloga, ezért kell hallatniuk a hangjukat és érvényesíteniük az érdekeiket. Meggyőződése szerint a családi gazdaságok észszerű működtetése megteremti azt az életszínvonalat, amely a fiatal nemzedéket is maradásra bírja a kecsegtető nyugati álom illúziójával szemben. Az Európai Unió számos forrást biztosít az ilyen jellegű vállalkozások támogatására, ezért fontos a finanszírozási programok kihasználása – hívta fel a figyelmet.

A jelenlevőket Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének és Fülöp Magdolna, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének elnökei köszöntötték. Szó került a mostani támadásokról is, amelyek elsősorban gyermekeinket, a hagyományos családmodellt és a házasság intézményét érintik, és amelyekkel szemben csak egy Kárpát-medencei összefogással, magunkat kellően felvértezve tudunk védekezni, nemzeti identitásunk, hitünk, hagyományaink megőrzéséért is.

Az előadások sorát Becze István, a csíkszeredai Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta a mezőgazdaság jelentős változását az utóbbi 50 évben: olyan innovációs folyamatok jelentek meg, amelyek teljesen átrendezik az ágazatot és szereplőit. Egyesülete azon dolgozik, hogy erős, családi gazdaságokra és közösségi összefogásokra épülő mezőgazdasága legyen a térségnek, amely gazdaságilag hatékonyan működik, és egészséges élelmiszerrel látja el a térség lakóit.

Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint rengeteg vita van a mezőgazdasági szakemberek, a gazdák, a gazdálkodók, a véleményformálók és a médiaszereplők között, hogy Székelyföld mezőgazdasági struktúrájának és adottságainak melyik termelési forma felel meg leginkább: a kis és közepes hagyományos családi gazdaságok, társulási formák vagy a modern technológiát felvonultató nagy­ipari mezőgazdasági termelés.

Sinka Arnold, a Székelyföldi Mangalicatenyésztők Egyesületének alelnöke hangsúlyozta: fontos, hogy minőségi terméket állítsanak elő és azt az általuk kialakított értékelési láncokon keresztül tudják eljuttatni a fogyasztókhoz.

Sterczer Sándor kézdiszentléleki kézműves sajtkészítő 2000 óta foglalkozik állattenyésztéssel és 10 éve sajtkészítéssel. Őstermelő engedéllyel dolgoznak, és a család minden tagja részt vesz a munkában. Sajtjaik úgynevezett szénatejből készülnek, ami azt jelenti, hogy teheneik az év minden napján csak jó minőségű szénát esznek és kevés abrakot.