Imázva oltakozom

Egyetlen egyszer sem éreztem igazságosztó kényszerhelyzetben magam Anyu és Apu nézeteltéréseiben. Sajnos, nem volt széles ez a mező. Állítgatni, megállapítgatni immár könnyű is lehetne, ha nem fájna ma is az önvállalt igazságosztás hiábavalósága. Apa, anya, tata, mama totyogóson tatás a gyerek, surranva sirül föl apja ölébe, onnan másfél másodperces csusszanás át az anyu melegebb ölébe, onnan már meg sem állok Sir John Bowring angol nyelvtudós asztala aláig (1830), hogy ne zavarna bennünket senki, amikor a magyar nyelv anyját s apját állítjuk együvé, esküdvén Bowring úr igazára: „A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött és csodás építménye visszanyúlik arra az időre, mikor még a jelenleg beszélt nyelvek nem léteztek…”

Jézus és Mária, kiált(ana) föl Anyu, miközben a cigarettacsikk szinte ráégett Apu ujjbegyére. – Ez a Bowring János hol tanult ennyit magyarul? És derűsen beszélgetünk hárman a sütőben, árnyékban és figyelemmel a kicsikre. Föl sem foghatjuk ennyi időcskénk alatt, hogyan és milyen csinosan gyarapodott egy-egy nyelv száz s még pár tucat esztendő alatt, míg anyám, apám is élt.

Most az imént hallottam, ahogy gyanútlanul mondja a tévés, igenis oltakozó kampány indul, megelőzendő azt a nyamvadt vírust, ami ismét föltüremkedik… Oltakozás, oltakozási mozdulás, oltakozás rendszerben, hogy ne hulljanak a hullák ránk és egymás idétlenségeire.

Örömmel kaptam föl ezt a szót: oltakozás. Csinos, fürgén formás, és kilenc betű többet nyom remek magyar nyelvünk ajkán, mint hetven júdáscsók. Alapszó? Mikori lehet, te jó ég? Olt, oltvány, oltogat, beoltat, mert nincs hon, aki. Az oltakozásban benne a műveltető képző is, az oltat, de ott az egyén, az egyedi műveltető igeképző a mindenes, együtt a gyakorító igeképzővel: olta-kozik-kozás. És így tovább, mert már látom, amint kikönyököl a sírkapu ablakpárkányán Bowring úr, és integet. Bal kézzel mintha vezényelne, a jobbal mintegy megnyugtatván iskoláska gyermekeinket, hogy örök ám a magyar nyelv, és mindenható, amilyen megható. Néhány képzőn múlik az egész, amire képes egy nemzet egek és földek között az igazságban.