Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Erőt adó Tokió

Általánosságban szemlélve, a versenyek, mérkőzések, sportviadalok szempontjából a koronavírus-világjárvány nem okozott kirívó zavarokat a 32-ik nyári olimpia lebonyolításában.

Hirdetés
Hirdetés

Köszönet és tisztelet illeti Tokiót, a japán államot és minden illetékest, aki hozzátett valamit ahhoz, hogy az olimpiát ne halasszák  idén is. Az ellentábor szűk egy hónappal ezelőtt azt híresztelte, még a július 23-i nyitány idején is bejelenthetik a játékok felfüggesztését. Valószínűleg készül majd pontos felmérés arról, hogy Tokióban és övezetében hogyan befolyásolta a Covid-19 megbetegedések számának alakulását az olimpia. Az eddigi (felületes) elemzések szerint megérte a kockáztatást, a tokiói olimpia nem volt fertőző gócpont, nem okozott egészségügyi drámát vagy katasztrófát sem a japán fővárosban, sem másutt. A játékok végkimenetele erőt adó a folytatásra. Tisztességes (nem kampánycélú) válaszokat kell adni arra, hogy a védőoltásoknak mennyi szerepe volt ebben. A tokiói olimpiával szembeni ellenérzésüket kifejező japánokat is meg kell érteni, a japánok életfilozófiájában nagyon fontos tényező az egészségvédelem. 

A sportpályákon történt eseményeket követve, általánosságban kijelenthető, hogy az olimpia egyéves halasztása, a nyitány előtti bizonytalanság, a játékok alatti rengeteg egészségbiztonsági korlátozás és a közönséghiány sem befolyásolta a végeredmények zömét. Rengeteg esélyes tudta igazolni az iránta támasztott elvárásokat, még ha voltak is teljesítmény-ingadozások a köreikben. Persze az is tény, hogy számtalan esetben egész egyszerűen azért okozott csalódást valamelyik kiváló sportoló, mert 2020 nyara óta egy évvel idősebb lett. Márpedig több sportágban egyáltalán nem mindegy a 31 vagy 32 éves életkor.

A szívünkhöz legközelebb álló magyar sportolókkal kapcsolatosan sem nagyon nagy csalódások, sem nagyon nagy meglepetések nem érhettek. A magyar küldöttség a várakozásnak megfelelően teljesített, az anyaországi sportolók éremszáma legutoljára 1996-ban volt több az ideinél  (21 vs. 20). Hiányérzetünk lehet esetleg amiatt, hogy még egy aranyérem nem a 15-ik, hanem a 11-ik helyezést jelentette volna az éremtáblázaton. Az első 10-hez azonban még legalább öt arany kellett volna, ami erősen magas elvárás. Ha valaki csalódott, az lehet a magyarázat, hogy például a 2016-os riói olimpia előtt így kezdődött az esélylatolgatás: „két-három arany Hosszú Katinkától, három arany Kozák Danutától és társaitól (kajak egyes, páros, négyes)”. Ez mind bejött, és nem öt-hat, hanem tisztán hat! Ebből a felsorolásból idén csak egy arany lett, a női kajak négyes. A többit nehéz volt pótolni. 

(bl)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás