Petri János emlékezete

Petri Jánosnak, Gidófalva első helytörténészének (1933. július 31., Kilyén – 2019. szeptember 11., Gidófalva) köszönhető az, hogy napjainkban a falu nagy szülötte, Czetz János honvédtábornok emléke nem merült feledésbe.

Hirdetés

1912-ben, az ugyancsak gidófalvi dr. Fazakas Sándor szemész, egyetemi magántanár által szervezett önzetlen gyűjtésből emléktábla került a községháza falára a tábornok halálának hatodik évfordulóját idézve, és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium akkor érettségiző ifjúsága példaértékű hozzáállásának köszönhetően. Ezt követően, Petri János volt az egyedüli, aki a diktatúra sötét éveiben is nagy elszántsággal azon munkálkodott, hogy Czetz János emléke fennmaradjon a szülőfaluban.

Nem csak a helyi értelmiséget mozgatta meg, hanem sikerült kapcsolatot teremtenie a Czetz leszármazottakkal, magyarországi, argentin Czetz kutatókkal, örmény egyesületekkel, illetékesekkel.

1994-ben kopjafát állítottak az ő kezdeményezésére, a magyar szabadságharc legifjabb tábornoka emlékére a gidófalvi református templom udvarán, s a tábornok halálának 100. évfordulóján nyílt Czetz-emlékszoba is az ő kezdeményezése volt.

Ugyancsak 1994-ben, Kelemen Józseffel, sepsiszentgyörgyi történelem szakos tanárral, igazgatóval közösen szerkesztettek és adtak ki Tiszaföldváron, 500 példányban, egy Czetz János emlékét idéző kiadványt, Czetz János Emlékfüzet címmel.

Petri János, 1933. július 31-én látta meg a napvilágot, Kilyénben. Petri János és Székely Erzsébet első szülött gyermekeként. Édesapja, Szászmagyarósról származott, mint fő molnár került a kilyéni malomba, onnan helyezték át a gidófalviba, és így a család is végképp Gidófalvára került. Hosszú ideig a malomban laktak, édesapja onnan jött nyugdíjba.

A gidófalvi elemi iskola elvégzése után, ifj. Petri János, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban folytatta tanulmányait, melynek elvégzése után, mint kollégiumi felügyelő tevékenykedett, majd 1960-tól 1970-ig Gidófalva község jegyzője volt. 1970-től nyugdíjazásáig a Sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal anyakönyvi osztályát igazgatta.

Felesége, a gidófalvi származású Molnár Erzsébet, mint köztisztviselő tevékenykedett a gidófalvi polgármesteri hivatalnál, ahol volt titkári beosztásban, de dolgozott, mint könyvtáros, könyvelő is.

Három gyerekük született, Csaba és Levente, a harmadik gyerek, egy kislány, születése után pár napra meghalt.

Petri Levente meghatódva idézte fel édesapja emlékét, család és az emberek iránti szeretetét.

Több idősebb gidófalvi embernek, éppen csak megemlítettem Petri János nevét, máris ilyen jelzőkkel illették: „született úriember, segítőkész, szerény, jóravaló, pedáns, ritka ember volt…”

Megismertem egy érdekes történetet is:

1962-ben Gidófalván két televízió volt. A kollektív gazdaság irodájában, és Petri Jánosé. Amikor az 1962-es futball világbajnokság volt, kitette a háza ablakába a készüléket, több száz falubeli nézte így, de máshonnan is jöttek követni a háza előtti dombon a mérkőzéseket.

Azon szerencsések közé tartozom, aki ismerhette, akit elfogadott, kedvelt és órákon át elbeszélgettünk a falu múltjáról, történetéről, Czetz Jánosról…

Élt 86 évet, töretlen hitével, szerénységével, példaértékű család és emberszeretetével. Sírhantja a gidófalvi református temetőben található.