Templombúcsút tartottak Kovásznán

Vasárnap tartották a búcsús szentmisét a Kovásznai Szent István király római katolikus plébánián, előtte, szombaton pedig Mária-áhítatot tartottak. Szent István király és az államalapítás ünnepe mellett a 200 éves orgonáról is megemlékeztek, valamint arról, hogy 75 éve vált önálló egyházközséggé Kovászna.

Szombaton Mária-áhítatot tartottak Kovásznán, mint minden harmadik szombaton. Az áhítat szentségimádással kezdődött, amelyet a szovátai Égő csipkebokor imaközösség vezetett. Az ezt követő szentmise szónoka dr. Marton József pápai prelátus, egyetemi tanár volt, aki Márton Áron püspökről és a Szűz Mária-tiszteletről beszélt a híveknek. A szentmise után Péter Arthur kovásznai plébános vezetésével elimádkozták a rózsafűzért a jelenlévők, majd gyertyás körmenettel zárult a Mária-áhítat.

Vasárnap 12-kor kezdődött a templombúcsú, amelyen tiszteletét tette a kerület papsága, szentbeszédet szintén dr. Márton József mondott. Homíliáját azzal kezdte, hogy Márton Áron püspökünk a legnehezebb időben alapította Kovászna egyházközségét, hiszen akkoriban hatalmas támadás és vallásellenesség jellemezte a világot. „A hívek azonban kitartottak, ennek gyümölcse pedig ti vagytok” – emelte ki a pápai prelátus.

A folytatásban Szent István életéről, a király erényeiről, dicsőséges tetteiről beszélt, felelevenítette az akkori időket. „A Szent István király által alapított királyság 1000-től 1918-ig állt fent, azóta csonkítva ugyan, de tovább él szent királyunk országa és nemzete. Okos ember módjára sziklára építette országát, amely sok veszélynek volt kitéve, de nem dőlt össze, mert a kereszténység sziklájára épült. A történelem folyamán a repedések és vágások több alkalommal is kikezdték az országot, de minket, erdélyieket is érintő végzetes szakadás éppen akkor következett be, amikor a nemzet elfeledkezett a szent istváni örökségről. Éppen ezért, a búcsú ünnepén, idézzük fel Szent István életét és munkásságát, hogy megértsük, és magunkévá tegyük az örökségét” – kezdte beszédét, majd részletesen elevenítette fel a király életét.

Mint mondta, István király tudta, hogy a megkeresztelkedéstől még nem válnak igazi keresztényekké az emberek, ezért püspökségeket, kolostorokat, iskolákat alapított, itt kezdődött el tehát a magyar ember művelődése. „Magyar zarándokhelyeket is épített Rómában, Konstantinápolyban stb., de országát is megnyitotta a külföldi zarándokok előtt. Ezek pedig nem csupán jámbor zarándoklatok voltak, hanem gazdasági előrelépéseket is eredményeztek” – emelte ki. Beszédét azzal zárta: „Szent királyunk ünnepén azért töltsön el bennünket keresztény bizalom és büszkeség, mert égi pásztorunk van, akinek közbenjárásáért bármikor és bármiért fordulhatunk. Példája és erényes élete pedig követésre méltó”.

A szentmise végén Péter Arthur szólt a hívekhez, kiemelve, hogy kettős ünnepnek szentelhettük a templombúcsút. „Egyrészt, Márton Áron püspök 75 éve alapította a kovásznai önálló egyházközséget, addig ugyanis Zabolához tartoztunk. Másrészt, 200 éves a templom orgonája, amelyet Kovács Gábor atya a hívek támogatásával vásárolt” – emlékeztetett. A plébános felhívta a hívek figyelmét, hogy szombaton tartják a hagyományos Szent István családi napot, amely 10 órakor kezdődik a gyülekezővel, regisztrációval. 11 órakor a templomban a Kertész házaspár tart előadást a felnőtteknek, ami alatt a kertben gyermekműsorokat tekinthetnek meg a kicsik. Ezt követően 12.30-tól közösen imádkoznak a magyar családokért, utána ebéd lesz. 14.00 órától kézműves foglalkozások, különböző játékok és versenyek várnak a családokra.

A szentmisét Papp Attila udvarhelyi orgonaművész rövid koncertje zárta, amelyet himnuszaink eléneklése követett.