Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Hogy van az, mitől, mióta és meddig ugyan biza, hogy számunkra, magyarok számára a nemzeti emléknapok szomorú emlékeztetőkként dobbantak a hétköznapjaink közé? Most rögvest teszem is hozzá, Isten őrizzen, hogy az olyan évfordulók, illetve becsületferdítők, nemzetgyalázó napok mint Trianon, az első világháborút úgymond lezáró békekötés napja ünnepként dörömböljön a pince, a kamra s a templomunk kapuján. Tegnapelőtt, szombaton estünk át a soproni csoda századik évfordulóján: semmi dörömbölés, csupán a lelkiismereteken, de az rebellis ám.
Egy percre álljunk csak meg a szóra, mely igazat hánytorgat, s olyan igazat, mely forradalom és igazság hitét, hangulatát és valóságát vallja. Trianont meg annak alávalóságait nem követte a Rongyos Gárdának nevezett ellenállók serege. Sopron és környékének túlnyomó részt magyar lakossága Ágfalvánál megfutamította a berontó osztrák sereget. Trianon vicsorgott fentről a magyar nemzetre, melyet sorozatosan átvertek, ítéletekként hangzó parancsokat kaptak mind a frontokon, mind az országban. Ezt percig sem tűrjük, hangzott Sopronban és tíz településen, valamivel utána ismét nyolc faluban. A híres Rongyos Gárda is részt vett ebben a nemzetvédelmező kezdeményezésben – sikerrel.
Kimenekült az osztrák sereg, vissza valahová, így maradt Sopron és áldott környéke Magyarország részeként máig. 1922-ben aztán a Pinka-völgy 10 települése is szabadult. Csak tessék elképzelni, egy ringyó, vesztes, idegenségért történő, idegenséget becsatoló háború végén forradalomként ragad fegyvert, ásót, kaszát, ostort a maradék magyarság, és belehúz a béketaknyolódó Nyugat hihetetlen alkudozásába.
A magyar történelem, a tankönyvek, „ákációs ákádémikusok” erről a soproni és környékebeli fegyveres mozzanatról nem szólnak egy szót sem. Ha morzsányit is megőriz a magyar, arról nem szabad Magyarországon beszélni… Ma talán, talán. Próbáljuk meg ám! Hiszen a soproni siker is abból kerekedett, hogy magyarok adták s kapták a parancsot, támadtak és védték Sopront, a – hazát. Súlyos a szó, máig ragyog. Szabadságot ordítottak a magyarok.