Remek lehetőség vidékünknek

Kovászna megyét választotta ki a Román Akadémia keretében működő Gazdasági Előrejelzési Intézet (IPE) célterületként a bioalapú gazdaság vagy biogazdaság meghonosítására. Az Európai Bizottság által a Horizon 2020 program révén finanszírozott BE-Rural nevű programban való részvétel kiváló lehetőség a háromszéki falvaknak, vállalkozóknak és gazdasági szervezeteknek, mutatott rá lapunk érdeklődésére Vajda Lajos.

A Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (ASIMCOV) igazgatója elmondta, a nemzetközi programban való résztvevőként azt vállalták, hogy Háromszéken felkutatják és megmutatják azokat a gazdasági modelleket, amik a bioalapú gazdasághoz és biogazdasághoz kapcsolódva működnek, vagy valamikor működtek a térségben, illetve megmutatják azt is, hogy miben különböznek ezek a rendszerek, milyen elméleti és alkalmazott alternatívák vannak a hagyományos gazdasági modellekre.

Vajda Lajos szerint valamilyen betegség vagy a hagyományos gazdasági modellek természetre helyezett nyomása, esetleg más jellegű felismerés ma már érezhetően sokakat indít el azon az úton, hogy a bioalapú gazdasággal vagy biogazdasággal kezdjenek el foglalkozni. Amikor elkezdik keresni a kapcsolatot a természettel, a természetes alapanyagokkal, rájönnek, hogy nem feltétlenül elég a gyógyuláshoz és az egészség megőrzéséhez az, hogy a boltban bioterméket vásárolnak. Ez nyilván elengedhetetlen az átalakuláshoz, de nem elégséges, mutatott rá az ASIMCOV igazgatója, aki szerint fontos megérteni a különbségeket a bio- és nem biotermékek vagy gazdaság között. Példaként említi a biogazdálkodással is foglalkozó Fülöp Szabolcs székelydályai református lelkészt, aki szerint „közvetlen kapcsolatot kell ápolnunk a természettel, úgy kell teremtsünk és alakítsunk számunkra is gyümölcsöző »kerteket«, hogy közben a természetre hallgatunk, nem pedig kizsákmányoljuk azt”.

A Gazdasági Előrejelzési Intézet célterületként olyan nemzetközi konzorciumba vonta be Kovászna megyét, amelynek többi tagja Németországból, Bulgáriából, Lettországból, Észak-Macedóniából, Angliából és Lengyelországból van, mondta Vajda Lajos, aki szerint azért esett a választás az ASIMCOV vállalkozói szövetségre, mert a sepsiszentgyörgyi Vállalkozói Inkubátorházban fejlesztett klasztereknél már valamilyen formában foglalkoznak ezzel a témával. Az erdőgazdaság és faipar, a megújuló energia (fahulladékból biomassza és ebből hőenergia), az agrofood, azaz élelmiszer-előállítás, táplálék, helyi termékek, melléktermékek újrahasznosítása vagy felhasználása, a textília és természetes vizeink hasznosítása mind olyan területek, ahol valamikor működtek bioalapú gazdaságok és meg lehet honosítani életképes modelleket.

Az eddigi tapasztalatuk alapján, amikor bioalapú gazdaságról beszélünk a legfőbb vízválasztó a profit. Géczy Gábor egyik előadásában így fogalmaz: „régen 5 hektáron kényelmesen megélt egy parasztcsalád, ahhoz képest most 50 hektárból se lehet megélni, csak mindenféle támogatással”. A legfőbb különbség tehát abban rejlik, ami egy területen való gazdálkodást illeti, hogy veszünk-e ki abból nyereséget, vagy sem, és ha igen, mekkora mennyiségben és milyen rendszerben értékesítjük azt” – magyarázta Vajda.

Háromszéken létrehoztak egy 36 fős munkacsoportot, amelynek tagjai képviselik az erdőgazdasággal és faiparral, a megújuló energiával, az élelmiszer-előállítással, helyi termékekkel, melléktermékek újrahasznosításával vagy felhasználásával, a textíliával és természetes vizekkel foglalkozó ágazatokat, illetve a munkacsoportban részt vesznek a klaszterek képviselői, intézmények, polgármesteri hivatalok, fejlesztési egyesületek és tanintézmények képviselői. Emellett biogazdaság témájú műhelymunkákat és nyári egyetemet szerveztek, amelyek résztvevői egy bioalapú termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó üzleti ötletet dolgoztak ki szakember és egy üzleti modell segítségével.