Székely pityókával Európába

Közvetlenül három székelyföldi települést, Gyergyóremetét, Gyergyóalfalut és Szovátát, közvetve az egész székelyföldi gazdatársadalmat érinti Közép-Európa legnagyobb burgonyafeldolgozó üzeme. A 90 millió eurós beruházás 6 cég összefogásából jön létre.

Barti Tihamér, az RMDSZ Székelyföld Önkormányzati Tanácsának elnöke, a projekt kezdeményezője elmondta: az ötlet abból az elgondolásból született, hogy Székelyföldön arra kéne törekednünk, hogy minél több készterméket állítsunk elő. Jelenleg a helyi pityókatermés jelentős része nyersanyagként kerül Bukarestbe. A beruházás célja az, hogy a helyben előállított termékeket külföldön is értékesítsék, ami nem csupán gazdasági értéket jelentene a térségnek, hanem a feldolgozóiparban közel 170 új munkahely is létesülne.

A beruházás 90 millió euróból jön létre, üzemeket és tárolókat is magába foglal, összesen 40 ezer négyzetméteren. A négy tároló azért része a projektnek, mert az üzemnek egész éves nyersanyagellátásra van szüksége, így a piacvezető cégek technológiáival felszerelt tárolókban a pityóka akár 8–9 hónapig optimális körülmények között tárolható. Az üzem évente több mint 66 ezer tonna krumpli feldolgozását tudja biztosítani. A termékek között szerepel a hasábburgonya, a burgonyapehely és a konyhakész – megtisztított, igény szerint formára vágott, vákuumcsomagolt – változat is.
Az üzemek építése hamarosan megkezdődik, a jövő őszi betakarítás után a pityóka üzembe kerül feldolgozásra. A beruházás programálható burgonyatermesztést és biztos piacot jelent, tehát biztonságot nyújt a székelyföldi gazdáknak.
Mucsi Mihály kézdivásárhelyi gazdálkodó, kertészmérnök szerint mintegy 2500 hektár hozamát lesz képes feldolgozni majd az új üzem. Nyomatékosította: nagyon jó hír ez, és köszönet illeti mindazokat, akik felkarolták, lehetővé tették a beruházást, hiszen eddig a környéken két hasonló feldolgozó – Bukarestben és Brassóban – volt monopolhelyzetben, és ott gyakran nem a várt árat kapták a székelyföldi beszállítók. – Ez a „mienk”, és igazán nem nagy távolság elszállítani oda akár a Kovászna megyei pityókát is, mindenképpen előrelépés a gazdálkodók számára – fejtette ki Mucsi.
Ami megyénket illeti, árnyalja a képet, hogy ez az értékesítési lánc itt már kiépült, a nagytermelők zöme előre leszerződött feltételek mellett szállítja a terményt ipari feldolgozásra, illetve nagyáruházak számára, így jelentős mennyiségű krumpli „kivonódik” a helyi piacról, ennek köszönhetően a kisebb léptékben gazdálkodók is kedvezőbben értékesíthetik terményüket étkezési krumpliként, mutatott rá a szakember. Megtudhattuk azt is, hogy – Hargita megyével ellentétben – Kovászna megye a rendszerváltást követően gyorsan élt a lehetőséggel, és az itteni, romániai fajták helyett külföldi, jobb hozamú vetőmaggal, illetve korszerű technikákkal kezdtek dolgozni. Ehhez társul az itteni jobb minőségű, kedvezőbb hozamú termőföld, és e két körülmény miatt kijelenthető, hogy Kovászna megye krumplitermelés tekintetében jobban áll szomszédjánál. Nyilván ez nem vetélkedés, arra kell törekednünk, hogy mindenki megtalálja a számításait, és ebben jelent előrelépést az új feldolgozó üzem – szögezte le Mucsi.