A világ korallzátonyainak 14 százaléka eltűnt egy évtized alatt

A világ korallzátonyainak 14 százaléka eltűnt egy évtized alatt – derül ki a korallzátonyok egészségét vizsgáló eddigi legnagyobb, átfogó kutatásból.

A tudósok arra jutottak, hogy 2009 és 2018 között a világ mintegy 11 700 négyzetkilométernyi korallzátonyt veszített el. Ez több, mint amennyi korall jelenleg Ausztráliában él – írja a Guardian.

A korallzátonyok monitorozásával foglalkozó szervezet (Global Coral Reef Monitoring Network) kedden bemutatott jelentése szerint ugyanakkor a korallok körül élő algák mennyisége 2010 és 2019 között 20 százalékkal nőtt. Ezek az algák akkor szaporodnak el, amikor a zátonyok stresszhatás alatt vannak.

A jelentéshez az adatokat 73 ország több mint 300 kutatója 40 éven át gyűjtötte. Tíz régiót elemeztek, ennek nyomán arra jutottak, hogy a korallok elvesztésének legfőbb oka a víz felszíni hőmérsékletének emelkedése okozta fehéredés. Az egyik ilyen tömeges korallfehéredés 1998-ban a világ koralljai 8 százalékának, vagyis mintegy 6500 négyzetkilométernyi korallnak a pusztulását okozta. A legnagyobb hatása ennek az Indiai-óceánban, Japánban és a Karib-szigeteknél volt.

A szakértők szerint az elmúlt évtizedben tapasztalt csökkenés a felszíni hőmérséklet folyamatos emelkedése közepette következett be. A tudósok a sürgős cselekvés szükségességére hívják fel a figyelmet, és arra, hogy a klímakrízis jelenti a legnagyobb fenyegetést a világ koralljai számára.

Ugyanakkor a jelentés reményre is okot adó jelenséget is feltárt. A tudósok arra jutottak, hogy a stressz ellenére számos korall ellenálló maradt, megfelelő körülmények között képes volt felgyógyulni.

Bár a korallzátonyok az óceánok fenekének csupán 0,2 százalékát borítják, a tengeri fajok legalább egynegyedének nyújtanak otthont. Létfontosságú élőhelyet jelentenek, egyben az emberek számára fontos protein-, gyógyszer- és táplálékforrást, munkahelyeket teremtenek, emellett milliók számára nyújtanak védelmet a viharok és az erózió ellen.

Az elmúlt évtizedben a tömeges korallfehéredések olyan gyakoriak voltak, hogy a koralloknak nem maradt idejük a felgyógyulásra. A tudósok azonban megfigyelték, hogy 2019-ben a korallal borított területek 2 százalékának sikerült regenerálódnia. Ez reményt adhat arra, hogy ha az ezeket az ökoszisztémákat sújtó tényezőket kiiktatják, akár az 1998 előtti szintig is javulhat a korallzátonyok helyzete.

A korallzátonyokra terhet jelentő további tényezők a túlhalászat, a nem fenntartható fejlődés a partvidékeken és a romló vízminőség.

(MTI)