Gazdagodott a Patikamúzeum

Amint arról hétfői lapszámunkban röviden hírt adtunk, múlt pénteken értékes szakmai könyvekkel gazdagodott a kézdivásárhelyi Patikamúzeum. A néhai dr. Boga Olivér által létrehozott, Romániában ritkaságszámba menő intézményben ez alkalommal nyugalmazott orvosok életútját taglaló kiadványt is bemutattak.

A zártkörű rendezvény elején az adományozás és a könyv megjelentetésének szorgalmazója, dr. Tarczali Mária gyermekgyógyász köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, az utóbbi években hány fővel gazdagodott a kézdivásárhelyi kórház, ahol egyébként lassan kicserélődik a szakembergárda is. A Wegener Pro Sanitate Alapítvány, a Tegyünk Kézdiszékért civil tömörülés és a kórház munkatársai által tető alá hozott rendezvényen ezt követően Ábrahám Anna tizedik osztályos tanuló furulyajátékával kápráztatta el a jelenlévőket, majd Bokor Tibor polgármester szólt a meghívottakhoz.

„Jó döntést hoztunk”

„Visszaemlékszem, hogy ezelőtt pár évvel keresett meg dr. Boga Olivér azzal, hogy van neki egy nagyon értékes gyűjteménye Lemhényben, és ha találunk számára egy helyet Kézdivásárhelyen, akkor a városnak adományozza. Azt hiszem, jó döntést hoztunk akkor, hiszen létrehoztuk ezt az értékes gyűjteményt, azóta több százan látogatták meg, és köszönetet kell mondjak önöknek is, hogy bővítették a múzeumot most már szakkönyvekkel is. Az a hosszú távú elképzelésünk, hogy nemsokára a kaszárnyát felújítjuk, és a múzeumot oda költöztetjük” – mondotta az elöljáró. Beszéde végén köszönetét tolmácsolta azoknak, akik az egészségügyben dolgoztak és dolgoznak, arra is emlékeztetve, hogy ennek az ágazatnak a fontosságát általában csak akkor érzik az emberek, amikor lebetegednek.

A polgármester kifejtette, a kórház mindenkori vezetőségével jó viszonyt ápolt, és közösen próbálták a kórházat és az egészségügyet fejleszteni. „Most is nagy beruházások zajlanak, ezeknek egyike – a sebészet felújítása – hamarosan befejeződik, nemsokára elkezdjük a járóbeteg-rendelő bővítését. Nem utolsó sorban arra is törekszünk, hogy a fiatal orvosok munkáját megfelelő, korszerű műszerek segítsék” – hangsúlyozta, majd az adományozókat Kézdivásárhely képes albumának egy-egy példányával ajándékozta meg.

Tarczali Mária arról beszélt, hogy a patikamúzeumot felkeresve észlelte a szakkönyvek hiányát, ezért még májusban megkereste nyugalmazott kollégáit, lenne-e kedvük olyan könyveket adományozni az intézménynek, amelyek ötven éven keresztül szolgálták őket a gyógyító tevékenységükben. Készséggel válaszoltak igennel, és csatlakoztak hozzájuk a még gyakorló kollégák is. Mindeközben sikerült összeállítani egy orvosi névjegyzéket is a teljesség igénye nélkül, ebből született meg a 70 év az egészségügy szolgálatában Felsőháromszéken / Kézdivásárhelyi városi kórház című kiadvány. „A névsorban azok az orvosok szerepelnek, akik munkájukkal hozzájárultak Kézdivásárhely és Felsőháromszék betegellátásához és legalább öt éven át az intézményben dolgoztak” – magyarázta a kiadvány születését.

Visszatekintés a múltba

„Örömmel fogadtam Tarczali doktornő kérését, hogy a Wegener Pro Sanitate Alapítvány támogassa a mai rendezvényt, öröm volt számomra, hiszen több rendben voltak már sikeres együttműködéseink, ugyanakkor emléket állíthattam drága édesapámnak, édesanyámnak (dr. Vitális Mária Anna – szerk.), aki belgyógyász főorvos volt a kézdivásárhelyi kórházban 1955-től nyugdíjba vonulásáig. Gyermekkorom emlékeiben sokszor felbukkan a kórház, az udvarán a hatalmas diófával, a permetező repülőgép, amint vért dob le ejtőernyővel a kórház udvarára, a piros bársonyfüggönyös klubterem a sebészet alagsorában, ahol mi, gyerekek énekelhettünk, szavalhattunk. Az első rádió és televízió is nagy szenzáció volt a klubban. Egy nagy, vidám közösség él az emlékezetemben” – elevenítette fel emlékeit Bakk Vitális Kinga, akinek édesapja, néhai dr. Vitális Sándor 1968-tól szolgált főorvosként az intézmény közegészségtani és járványügyi osztályán.

A New Fashion és Zarah Moden készruhagyárak vezérigazgatója kifejtette: ezek tükrében érthető, hogy 1991-ben, amikor Wilhelm Wegener lerakta az első üzem alapját, és megkérdezte, miként támogathatják Kézdivásárhelyt és lakóit, akkor ő a kórházat javasolta. Az évek során másfél millió euró értékű készpénzzel, gyógyszerrel és felszereléssel segítették az intézményt, és még egy ennyit tesz ki a más tevékenységekre fordított mecenatúra – tette hozzá.

Dr. Dimény Attila, az Incze László Céhtörténi Múzeum igazgatója felelevenítette a kézdivásárhelyi orvoslás történetét, emlékeztetve, hogy a céhes városban már a 18. századtól orvosi ellátás volt, ha nem is intézményes keretek között, ugyanis az első kórházat csak 1884-ben nyitották meg, és akkor jelentek meg a patikák is. A belgyógyászatot alapító, az eseményen jelen lévő, nyugdíjasként még mindig aktívan tevékenykedő dr. Erdély Csabát Pro Urbe díjra érdemesnek jelölte meg beszédében. Ez utóbbi felszólalásában a 200 címet kitevő könyvgyűjteményről azt mondta: az egészségügy szellemi várát képezi, amit orvosok építettek, a téglái pedig a könyvek.