Két külhoni magyar honfitársunk kálváriája és győzelme Székelyföldön

Székelyföldön, és meghatározóan Kézdivásárhelyen, Gábor Áron – még ma is csaknem teljesen színtiszta magyar – városában két fiatalember hosszú éveken át szervezte ott élő honfitársaink társadalmi életét, megrendezték nemzeti ünnepeinken a méltó megemlékezést, kulturális és sportrendezvényeket rendeztek, lehetőségeikhez mérten gondoskodtak a városban a magyar feliratokról, és nem mellékesen, felszólaltak a székelyeket megillető kollektív jogok megadásáért. Mindezek még mai napig is főbenjáró bűnnek számítanak Romániában. Nem csoda, hogy a hírhedt Securitate „méltó” utódszervezete éveken át lehallgatta, éjjel-nappal megfigyelte őket és baráti társaságukat. Beke Istvánról és Szőcs Zoltánról van szó.

2015-ben az egyik lehallgatási anyagból – tévesen! – arra következtettek, hogy a terrorizmus fogalmát kimerítő cselekményekre készülnek. Azonnali házkutatás és letartóztatás után kiderült, szó sem lehet erről, lyukra futottak a magyarüldöző szervek. De nem adták fel. Koholt vádak alapján, hamis tanúkkal koncepciós pert indítottak. Első fokon Bukarestben a színtiszta román bíróság a színtiszta román szakértői vélemény alapján felmentett őket a súlyos vád alól. Másodfokon azonban az utolsó percben új, hasonlóan súlyos vádat fogalmaztak meg, a védelemnek nem adtak lehetőséget a védelemre (!), és jogerősen öt év szabadságvesztésre ítélték a két ártatlan székely embert.

A börtönben, megaláztatások és embertelen körülmények ellenére, jó magaviseletűek voltak. Többen kapacitálták őket, kérjenek kegyelmet. Ők azonban nem voltak hajlandók erre, mert – mint mondták – ezzel elismernék az el nem követett bűnöket, erre játszanak fogva tartóik… A szolgálatok bábja, az ügyész egyszer azt mondta, ha nyilvánosság előtt megbánják „bűnüket”, és bocsánatot kérnek a román néptől, akkor lehet szó ideiglenes szabadlábra helyezésről. Erre azonban nem voltak hajlandók. Végül az utolsó ilyen lehetőségnél, idén nyáron visszatérhettek családjukhoz.

Miért beszélek ezek után győzelemről? Azért, mert négy év megaláztatás és égbe kiáltó igazságtalanság után sem törtek meg a négyéves börtönben tartás során, a féktelen román sovinizmus nem roppantotta meg a gerincüket, tiszta lélekkel, emelt fővel jöttek ki a rácsok mögül… Legyőzték az ármánykodást, az álnok zsarolást, nem tudták őket megfélemlíteni. Ezzel példát mutattak a székelyeknek, az egész Kárpát-medencei magyarságnak, sőt: üzentek a Lajtán túlra is.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársai változatlan lendülettel igyekeznek kiharcolni Beke István és Szőcs Zoltán igazságát. Romániában nem jártunk sikerrel. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához már 2019 januárjában beadtuk a panaszt kárpótlást kérve, de szokásukhoz híven ülnek rajta. (Lehet, valakik tesznek is érte…) Sajnos ott sokszor négy-öt év is eltelik, míg ítéletet hoznak. Most, hosszú előkészület után a luxembourgi Európai Unió Bíróságához fordulunk perújrafelvételért és szintén kártérítésért. (Más okból, mint az Strasbourgnál tettük!)

2021. szeptember 25-én Beke István és Szőcs Zoltán megkapta első társadalmi elismerését Budapesten. A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2020-ban, a trianoni békediktátum centenáriumán, Teleki Pál érdemérmet adományozott nekik. A koronavírus járvány miatt az átadásra azonban csak idén ősszel került sor. Minden rosszban van valami jó, ebben a kényszerű csúszásban az a nagyon jó, hogy személyesen vehették át, mert idén nyáron szabadultak a börtönből.

Az emelkedett hangulatú ünnepségen, a Pesti Vármegyeháza dísztermében Beke István a következőket mondta, amikor megköszönte az elismerést kettőjük nevében: „Mindannyiunk testén ott van a Trianon által okozott seb… Vannak személyek, akiket nem érdekel ez a seb, vannak személyek, akik elszomorodnak e sebek láttán, és vagyunk, akik mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a sebek gyógyuljanak, és ne fájjanak. Természetesen bizonyos áldozatok árán.”

Biztos vagyok abban, hogy további magas elismerések következnek. Valamennyi kárpát-medencei külhoni magyarnak erőt kell adjon mindez további küzdelmükhöz, hogy teljes életet élve megmaradhassanak magyarnak szülőföldjükön. A 93.000 négyzetkilométeres maradék ország – lehetőségeihez mérten – megad minden segítséget az európai szintű autonómia-jogok eléréséhez, addig is a színvonalas megélhetéshez és a jogvédelemhez.

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs október 12-én, kedden 17 órakor a sepsiszentgyörgyi székházban zárt körben adja át a Moyses Márton kitüntető címmel járó oklevelet és díszmedált Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak. Ezt a két kitüntetettel beszélgetés, illetve Hegedüs Imre János Ötödik kerék című, Moyses Márton életéről szóló regénye bemutatója követi. A rendezvény az SZNT Facebook-oldalán élőben követhető: https://www.facebook.com/sznthivatalos.