A huszadik gombanap

Szombaton a László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében immáron huszadik alkalommal került sor a sepsiszentgyörgyi gombanapra. A számos érdeklődőt vonzó rendezvény a szokásos gombásztúrával kezdődött, majd délután kiállításokra, gyermekfoglalkozásokra és egy érdekes előadásra is sor került.

Az évről évre megrendezendő tematikus nap célja, hogy bemutassa a vadon termő gombákat a nagyközönség számára, illetve hogy felhívja a figyelmet az ehető és mérges gombák közötti különbségekre.

A sugásfürdői túrát idén Zoltán Sándor gombaszakértő vezette, aki kérésre helyben azonosította a begyűjtött gombákat, így a résztvevők sok új fajtával is megismerkedhettek. A kosarakba barna tinóru, lucfenyvesi rizike, őzlábgomba, szürke tölcsérgomba, sötét trombitagomba, ízletes vargánya, erdőszéli csiperke és lila pereszke került.

A közel húszfős csapatnak gyermekek is tagjai volt. Közülük Dáviddal beszélgettünk, akit nagytatája kísért el a rendezvényre. A hétéves kisfiú kérdésünkre elmondta, nagyszüleivel gyakran járja az erdőt gombák után kutatva, így már nagyon sokat ismer belőlük. A túra teljes időtartama alatt kitartóan és lelkesen keresgélte a gombákat, és persze talált is különbnél különb fajtákat. Neki köszönhetően ismerkedhettek meg a jelenlévők például a különleges kinézetű erdei csillaggombával.

Azonban nem mindenki csak gombát gyűjtött. Az egyik résztvevő kezdeményezésére kisebb szemétgyűjtésre is sor került, amelyhez később több gombász is csatlakozott. Ahogyan a kosarak gombával, úgy telt a zsák pillepalackkal, sörös és energiaitalos dobozokkal.

Túra után a megéhezett gombászok a Kónya Ádám Művelődési Házban csillapíthatták éhségüket, ahol a Bástya és a Park vendéglők által készített finomságok kerültek terítékre: panírozott gomba, gombapaprikás és gombás rizs.

A délutáni órákban Zsigmond Győző és Zoltán Sándor Az érdestinóruk, illetve érdestinóruk a magyar néphagyományban címmel tartott vetített képes előadást, amelyből egyebek mellett megtudhattuk, hogy ezek a gombák a fák gyökereihez kapcsoltan, velük szimbiózisban élnek. Éppen ezért pontos azonosításukhoz szükséges a fapartnerük felismerése. Meglehetősen szép megjelenésük miatt huszárgombaként is szokták emlegetni, de tájegységenként más-más névvel illetik őket. Van, ahol cigányhilibnek, disznógombának vagy csikólábnak nevezik. Általában ehető, ízletes gombák.

A jeles nap alkalmából több kiállítás megtekintésére adódott lehetőség. Az első asztalon Gerendi Enderle Anikó érdestinórukról készített színes gombafestményei voltak láthatóak. A második asztalon a délelőtt folyamán gyűjtött gombákat mutatták be, többek között a gyilkos galócát, amely a legsúlyosabb mérgezéseket okozó gombák egyike. A harmadik asztalon pedig Lázár-Prezsmer Endre gombanaptár-gyűjteményét tekinthették meg az érdeklődők. A művelődési ház előcsarnokában Csáki-Bartha Zonga és Vinceffy Orsolya múzeumpedagógusok tartottak kézműves foglalkozásokat a legkisebbek számára, ugyanott a László Kálmán Gombászegyesület legfrissebb kiadványait is meg lehetett vásárolni.