A PNL legalább 240 támogató szavazattal számol a koalíció helyreállítása esetén

A liberálisok abban érdekeltek, hogy a pártnak jó és méltányos képviselete legyen a leendő kormány struktúrájában, jelentette ki szerdán Dan Vîlceanu, a PNL főtitkára, rámutatva ugyanakkor, hogy az USR-vel való koalícióra lépésnek legalább 240 támogató szavazata lenne a parlamentben.

„Elsősorban azt akarjuk, hogy lezárjuk a válságot és teljes jogkörű kormánya legyen az országnak. Nem a televízióban folytatjuk a tárgyalásokat” – szögezte le Vîlceanu a Nemzeti Liberális Párt székhelyén.

A sajtó képviselőinek arra a felvetésére, miszerint a parlamentben nem támogatnák elegen a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) alakítandó koalíciót, a liberális politikus azt válaszolta, hogy legalább 240 támogató szavazata lenne ennek a variánsnak.

„Hallottam én is ezt az álláspontot. (…) Azonban a matematika az matematika. Legalább 240 voks van az USR-s variáns támogatására” – mondta Dan Vîlceanu.

A PNL és az USR tárgyalócsapatai szerdán, 13 óra körül tartják az első megbeszélést a parlamentben – közölték politikai források.

A liberálisok tárgyalócsoportjának tagjai Florin Cîțu, Dan Vîlceanu, Rareș Bogdan, Lucian Bode, Gheorghe Flutur és Iulian Dumitrescu lesznek.

Cioloş: a kormánykoalíció újraélesztése esetén nincs szükség új kormányprogramra

A kormánykoalíció esetleges újraélesztése esetén új kormányprogramra nem lesz szükség, viszont be kell ütemezni a benne szereplő intézkedések megvalósítási határidejét – jelentette ki kedd este Dacian Cioloş, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.

Véleménye szerint a határidők leszögezése elejét venné a későbbi feszültségeknek.

„A tíz hónapnyi kormányzás alatt nagyon kevés dolgot ültettünk gyakorlatba a kormányprogramból, és amikor mi javaslatot tettünk például a polgármesterek különnyugdíjának felszámolására, azt mondták: „ennek nincs most itt az ideje, várjunk vele, és egyszerre vitassuk meg a teljes nyugdíjreform-csomagot” – magyarázta Cioloş a B1 Tv-nek nyilatkozva.

A választási kampányban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ígéreteket tett az igazságszolgáltatás és a közigazgatás megreformálására, a különnyugdíjak felszámolására. Véleménye szerint a PNL jövőbeli kormánypartnerének a kiválasztása az „igazság pillanata” lesz.

„Ha mindenáron többséget akarnak a parlamentben, akkor a PSD-vel is megtehetik, de tudjuk, hogy ez mit jelent, és már láttuk, hogy mit követel a PSD. Tudjuk, hogy a PSD-nek több szájat kell etetnie.(…) Láttuk azt is, hogy mit tettek az igazságszolgáltatással, az állami költségvetéssel, amikor kormányon voltak, hogy óriási költségvetési hiányt hagytak maguk után, amelyet aztán a Covid-válság felerősített. Remélem, hogy mindezeket a dolgokat nem felejti el a PNL, és különösen a választók nem” – szögezte le az USR-s politikus.

Hozzátette, a PNL és a PSD már korábban is dolgozott együtt, és a PNL-nek van egy elég jelentős része, amely hozzászokott ahhoz, hogy nem csak együtt dolgozik a PSD-vel, de annak stílusát is átvette, de nyilván, nem akar beleszólni az alakulat belső problémáiba.

Véleménye szerint mind a PNL, mind az USR „megtanulta saját leckéjét az elmúlt hónapok történései nyomán”, de erőfeszítéseket kell tenniük a közös politikai célok meghatározására, ha partnerek akarnak lenni.

Ciolacu: a PSD nem kíván steril vitákba bocsátkozni a minisztériumokról

A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem kíván „steril” vitákba bocsátkozni a minisztériumokról a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) vagy a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR), az alakulat mindenekelőtt a kormányprogramban, a prioritások megszabásában érdekelt a tárgyalások során – nyilatkozta szerdán Marcel Ciolacu.

A szociáldemokrata pártelnök rámutatott, a PNL-re és USR-re épülő és Klaus Iohannis államfő által is támogatott jobboldali koalíció nem tudta kezelni az egészségügyi, gazdasági és társadalmi válságot, ráadásul egy politikai válságot is előidézett, és továbbra is „arrogáns és felületes” hozzáállást tanúsít. A PSD ezzel szemben kidolgozott egy 100 tételes prioritáslistát a megoldásra váró legégetőbb problémákról, és erre kívánja alapozni a PNL-vel vagy az USR-vel esedékes tárgyalásokat, amelyek időpontját – állítása szerint – még nem szögezték le. „Amit biztosra állíthatok, az az, hogy a PSD nem fog tárgyalásokba vagy steril vitákba bocsátkozni a minisztériumokról. Előbb megbeszéljük a kormányprogramot, hogy melyek lennének a prioritások, és csak azután következhetnek az egyeztetések” – nyomatékosította.

Ciolacu azt is elmondta, a PSD-nek mindenképpen lesz saját miniszterelnök-jelöltje az államfővel esedékes kormányalakítási tárgyalásokon. Arról, hogy kit jelölnek kormányfőnek, a későbbiekben születik döntés, párton belül.

A pártelnök ismét hangsúlyozta, hogy alakulata készen áll a kormányra lépésre, a legnagyobb parlamenti frakcióként kötelességüknek tartják, hogy részt vállaljanak a több síkon is tomboló válság feloldásában.

Kelemen Hunor: az első számú opció az USR-vel való koalíció

Kelemen Hunor szerdán azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint az első számú opció a koalíciós kormányzásra az USR-vel lenne. A PSD-vel is van lehetőség, ami egyértelmű, kényelmes többséghez vezet, de az azt jelentené, hogy a szociáldemokraták igényt tartanak majd a miniszterelnöki tisztségre – mondta az RMDSZ elnöke.

„Vannak lehetőségek mind az USR, mind a PSD esetében, de látni kell, mi a cél, hosszabb, nagyobb, következetesebb perspektívát kell adni, függetlenül attól, hogy melyik irányba megyünk, különben nem tudunk stabil, konstruktív többséget kialakítani, és 3, 4, 5 hónap múlva ugyanazokkal a problémákkal fogunk szembesülni” – mondta Kelemen.

Hozzátette, hogy az első számú opció a koalícióra az USR-vel lenne: „Az első számú opció természetesen az USR-vel lenne, a mi szempontunkból, ahogyan majdnem egy évvel ezelőtt elindultunk. Ez a parlament 52%-át, majdnem 53%-át jelenti. Ez egy egyszerű többség, ha hozzávesszük a Ludovic Orban körüli csoportot, velük is kell tárgyalni, az 56%-ot jelent.”

Kelemen Hunor szerint „ha a PSD-PNL változatot választjuk, az 59%-ot, majdnem 60%-ot jelent az Orban-csoport nélkül, tehát egyértelmű többség lenne. Ha egy ilyen változathoz hozzáadjuk az RMDSZ-t és a kisebbségeket, akkor 65% feletti többséget kapunk, sőt a nemzeti kisebbségekkel együtt majdnem 70%-ot. Ez egy kényelmes többség, de ha nem tűzöl ki célt és nem adszperspektívát, többek között az alkotmány módosítására vonatkozóan, akkor mi értelme van egy ilyen többségnek, ahol egyesek a nagymama helyzetébe kerülnek, aki az ablakban ülve várja a postást.

„A PNL választhatja a PSD-t. Ez is egy lehetőség, ez többséget jelent az Orban-csoportosulás nélkül is, de ez azt jelentené, hogy a PSD igényt tart majd a miniszterelnöki posztra.

A PSD nagyobb, mint az RMDSZ és a PNL együttvéve. A PNL-ből minden nap távozik egy-két ember, és a PSD-nek több képviselője és szenátora lesz, így ők igényt tartanak majd a miniszterelnöki posztra. Hogy megkapják-e vagy sem, az egy másik kérdés, de igényt tartanak rá, mert így logikus politikai szempontból” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Arra a kérdésre, hogy ki felé hajlik az RMDSZ, Kelemen Hunor azt mondta, hogy az első számú lehetőség a tavaly decemberi koalíció újjáalakítása az USR-vel.

Orban: a jobbközép koalíció helyreállítását támogatjuk

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti frakcióiból kilépett törvényhozók a jobbközép koalíció helyreállítását támogatják, és nem szavaznának meg egy PNL-PSD alkotta kormányt – jelentette ki szerdán Ludovic Orban.

A volt pártelnök nyilatkozatában cáfolta azokat az információkat, miszerint a PNL jelenlegi vezetősége azért kényszerül koalícióra lépni a Szociáldemokrata Párttal, mert a liberálisok parlamenti frakciójából kilépett törvényhozók ellehetetlenítették a jobbközép koalíció helyreállítását. Orban azt mondta, tárgyalt valamennyi kollégájával, aki hozzá hasonlóan kilépett a PNL-frakcióból vagy ki fog lépni a közeljövőben, és egyértelműen azt a döntést hozták, hogy nem szavaznak meg egy esetleges PNL-PSD-kormányt. „Mi a jobbközép koalíció helyreállításában akarunk részt vállalni” – nyomatékosította.

Hozzátette, csak olyan jobbközép kormányt fognak támogatni, amelynek kormányprogramja az üzleti környezetet, a befektetések fellendítését és a nagy infrastrukturális beruházásokat támogató intézkedésekre alapoz.

(Agerpres)