Esőtánc-minisztérium

Mivel a román szociáldemokrata kormány nem sok eredménnyel dicsekedhet hivatalba lépése óta, de eközben az időjárás legalább kedvező feltételeket biztosított a földművelés számára, ezért teljesen érthető, ha Dragnea pártelnök úr kapva kapott ezen a szerencsés fejleményen, és a várható bőséges mezőgazdasági termés hírét a sikerre éhes közvéleménynek, mint az általa irányított politikai koalíció modernizációs vesződéseinek végre-valahára beérett gyümölcseként tálalja.

A kétségen felüli jó hír szerint a megművelt román termőföld 2100 hektáron idén 10 millió tonna búzát, repcéből több mint 1600 milliónyi tonnát termett, de a káposzta és a rizskultúrák is átlagon felül teljesítettek, illetve ugyanez várható a szőlőültetvények részéről is. Dragnea úr megfogalmazásában: történelmi rekordnak vagyunk tanúi, Románia felzárkózott agro-potenciáljának megfelelően Európa „mezőgazdasági nagyhatalmai” mellé.

A közvéleménnyel ellentétben, miszerint a román mezőgazdaság még mindig romokban hever, ez a termésszaldó valóban kirobbanó sikerként hathat. Való igaz, hogy az államilag vezérelt tervgazdaságból kijózanodó Románia az átalakulás évtizedeiben valóban jelentősen rontott korábbi teljesítményén, s a gazdasági szerkezetváltással járó tulajdonjogi vitákat pedig nem mellékesen a modern földműveléshez elengedhetetlen infrastruktúra folyamatos pusztulása kísérte.

Innen nézve valamilyen pozitív változásnak csakugyan léteznie kell, az azonban több mint kérdéses, hogy mindez kizárólag a válságból válságba hulló szociáldemokrata kabinet olajozott erőfeszítéseinek lenne betudható. Dragnea magyarázata szerint, azzal, hogy reformigyekezetüknek köszönhetően folyó évben sikerült idejében kifizetni az állami támogatásokat (!), az állami bürokrácia végre nem akadályként, hanem rendeltetése szerint – ösztönzőként hatott a mezőgazdaságra.

Ez azonban kevés a sikeres mezőgazdasághoz. A hazai termékek piacának és a méltányos verseny feltételeinek rendezése nélkül, főleg a kisebb gazdaságokat illetően, vagy a lepusztult infrastruktúra újjáépítése híján a mezőgazdaság még mindig jobban függ az időjárás kényétől, mint a miniszteri büró napirendjétől.