Tíz éve keresik a kincset
Többek között táncház, koncert és látványos gálaműsor várja az érdeklődőket december...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az írásnak elkötelezettek közül csak keveseknek adatott meg a rendszerváltás előtti időkben, hogy lap- vagy folyóiratszerkesztői állást kapjanak, így Bölöni is tanárként dolgozott Korondon, de már ekkor kitűnt mint jó szerkesztő. Rendszeresen „szerkesztett” ugyanis tartalmas író–olvasó-találkozókat Hargita megyei, illetve onnan származó alkotók részvételével, s ugyancsak „szerkesztett” jeles meghívottakkal – míg a földi párt- és állami hatalmasságok hagyták – Erdély-szerte figyelmet keltő humorfesztiválokat. Írói pályájának éppen erre, a Sóvidékhez köthető szakaszára utalóan mutatta be hősét a kiváló parodista, Zágoni Attila. Szellemesen írta Bölöniről, hogy „novelláinak témáját többnyire az árcsói borvízforrásból meríti, s otthon ereszti fel higított csapvízzel. Műhelytitokban teszi, és közben várja, hogy az illetékes hargitai múzsa tarkón legyintse.”
Bölöni Domokos aztán 1990-től ténylegesen is szerkesztőként dolgozhatott, egészen nyugdíjazásáig a marosvásárhelyi Népújságnál. Egyúttal a helyi irodalmi élet egyik szervezője lett, lapszerkesztőként pedig különös figyelmet fordított a „komoly vidámság” műfajait művelő tollforgatók írásainak közlésére. Ezen közlemények az évek során megjelent lapszámok hétvégi mellékleteiben kaptak helyet, de tudjuk, a jó szerkesztő sohasem tétlenkedik: a java írásokból egy kisebb kötetre valót kiemelt, s ezt a merítést kötetbe gyűjtve az idei év őszén a marosvásárhelyi Juventus Kiadónál Aranypálca címmel megjelentette, hogy szolgáljon úgymond derűt hozó szórakozásként a mai olvasó számára is.
A szerzők között találni néhányat, akik kötettel rendelkeznek, de többségük olyan értelmiségi, aki alkalomszerűen fogott tollat, hogy az élet derűs vagy éppen nevetséges oldalát jól megragadva szerezzen élményt az olvasónak.
Az Aranypálca szükséges a napi göröngyök fölé emelkedéshez. Az életből merített humorával optimizmusra hangolja a lelket. Kiss Hajnal