Karácsonyi csodavárás

A sepsiszentgyörgyi Csipike Napközi Otthon nagycsoportos óvodásai izgatottan várják a titkokkal teli szentestét. Gondolataikat a Cseperedő olvasóival is megosztották.

A Tipe-Tupa csoportba járó Szilágyi Orsolya és Jakab Boglár, valamint a Csillag-csoportos Fodor Panna, Máthé Zalán, Löfi Nóra és Kövecsi Panka számára a karácsony a békességet, a jó cselekedeteket, a szépen feldíszített karácsonyfa alatt felsorakozó ajándékokat és az együttlétet jelenti.

Kérdezés nélkül magyarázzák, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, aki egy istállóban jött a világra. Ilyenkor illik jónak, szófogadónak és segítőkésznek lenni.

– Be kell engedjük a szívünkbe Jézust, ki kell onnan takarítsunk minden rosszaságot, hogy a helyébe szeretet, békesség és jóság költözzön – fejtette ki Panka.

A levelet is megírták az Angyalnak, és bíznak benne, hogy teljesíti a kívánságaikat. Nagy feladat vár rá, hogy minden gyerekhez időben eljusson.

– Mindig akarom figyelmeztetni anyát, hogy hagyja nyitva az ablakot, de valahogy soha nem tudom elmondani. Szerencse, hogy éjszaka is szellőztetünk, így be tud jutni a lakásba – meséli Orsolya.
Meglátásuk szerint az Angyal „olyan emberszerű”, csak van két szárnya.

– A két kezébe fogja az ajándékokat és a karácsonyfát. Hosszú haja van, a ruhája fehér – véli Panna és Nóra. – A feje körül sárga fény ragyog – egészíti ki a lányokat Zalán.

– Szerintem az Angyal láthatatlan, azért nem vesszük észre, amikor behozza a szobába az ajándékokat – magyarázza Panka

– Amikor csak 3 éves voltam, résre nyitva hagytuk az ajtót, hogy az Angyal be tudjon jönni, és hozott is nekem egy piacteret. Nagyon örvendtem, mert pont arra vágytam – mesélte izgatottan Boglár.
Van, akinek az Angyal hozza a feldíszített karácsonyfát, mások a piacon vásárolják meg a fenyőfát, és a család közösen öltözteti fel.

– A szüleim idén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a fenyőt, és mi öltöztetjük fel. Idén nyolc tepsi mézeskalácsot is sütöttünk, az egész családnak jut belőle. Mire feldíszítettük, elfogyott az összes krém – árulta el Zalán.

– Nálunk apukám díszíti fel a házat, a fenyőfát pedig közösen: apa, anya, Luca és én. Nálunk karácsony előtt mindig sokan összegyűlnek. Ilyenkor énekelünk, szórakozunk, színezünk, és a végén megsütjük a mézeskalácsot. Voltam gyerek roráté misén, és karácsonykor is megyünk templomba – mesélte Nóra.
– Zsóka mamával mi is sütöttünk mézeskalácsot, nagyon szépek lettek. Nekem a kedvenc karácsonyi ételem a csirke. Nagyon szépen néz ki az étellel megrakott és szépen megterített ünnepi asztal közepén. A karácsonyt Zsóka mamáéknál töltjük, ott lesz az egész család. Játszunk, társasozunk, és nevetünk – mondta mosolyogva Boglár.

– A karácsonyban nem az a legjobb, hogy ajándékot kapunk, hanem az, hogy együtt van a család, mindent közösen csinálunk, és nem kell korán kelni. Ilyenkor van a szülinapom is – tette hozzá Orsolya.
Tudják, hogy csak a szófogadó gyerekek kapnak ajándékot, és azzal is tisztában vannak, hogy minden kívánság nem teljesíthető, hiszen minden gyereknek kell jusson ajándék. Mindannyiuk számára a szenteste a családi együttlétet jelenti és az Angyal érkezését.