Januárban is karácsony lesz

A LAB Életmentő Kupakok Egyesület valóban életmentő tevékenységet végez: beteg gyerekek és felnőttek műtétjére segít megszerezni a pénzt, táborokat szerveznek a rászoruló családok gyerekeinek, kupakokat gyűjtenek, hogy aztán pénzre váltsák és jótékonykodjanak, de az ünnepek előtt is állandó programjuk az adománygyűjtés. Az idei gyűjtésről és ajándékozásról, a karácsony igazi öröméről Bács Emesével, az egyesület elnökével beszélgettünk.

– Mikor és hogyan kezdődött az a jótékonykodás, amit a LAB Életmentő Kupakok Egyesülettel folytatnak?

– Már jó néhány évvel ezelőtt történt, a gyökerei az adakozásunknak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz kapcsolódik, ugyanis ők gyűjtöttek ajándékokat, amibe mi is bekapcsolódtunk. Ez később abbamaradt a részükről, de megismertem a családokat, akiknek adományokat vittek, és folytattuk ezt a tevékenységet. Bevontuk az ismerőseinket, a lányaim osztályait, ahol a tanítónők is nagyon lelkesek és segítőkészek voltak, és így kezdődött az egész. Később már, akárcsak idén is, egyre többen csatlakoztak, és ajándékokat gyűjtöttek, amiket kiosztunk az ünnepek alatt.

– Milyen családokat keresnek fel?

– Jelenleg mintegy 80 családot segítünk egész évben, nemcsak Háromszéken, hanem a környező megyékben is. Ugyanakkor gyerek- és anyaotthonokat is támogatunk. Az általunk segített családok nagy része vidéken él, nagyon nehéz körülmények között. Vannak kétgyerekes családok, de többnyire 4–5 gyerek is van egy családban, akiknek nagyon jól jön mind az anyagi, mind más támogatás.

– Az elmúlt évek karácsonyaiból van olyan történet, amit megosztana az olvasókkal?

– Nem tudtam sírás nélkül megállni, amikor meglátogattunk egy hatgyerekes családot, ahol a gyerekek, amikor elkezdték kibontani az ajándékokat, nem a játékoknak örültek, hanem az élelmiszernek. Örömmel mondta a kislány, hogy konzervet, makarónit vagy pástétomot kaptak. Számunkra természetes és alap a napi betevő, de ezeknek a gyerekeknek nem volt az. Nekik nem az édesség vagy játék volt a fontos, hanem az élelmiszer. Ezért is elkeserítő számomra, amikor látom az iskolák körül szétdobált kiflit, tejet és almát.

– Honnan gyűlnek az adományok, és mennyit sikerül gyűjteni karácsonyra?

– Az adományok mennyisége idén volt a legnagyobb, nem számítottunk rá, hogy ennyien adakoznak majd, így kijelenthetem, hogy januárban is karácsony lesz az egyesületnél. Nagyon sok cég összefogott, volt, ahonnan háromszor is hívtak, hogy nagy mennyiségű csomag gyűlt, de civilek, iskolások, osztályok is segítettek idén. Ajándékdobozokat készítettek kisiskolások és nagyobb diákok is, de kaptunk a Sepsi Arénától is ajándékokat. Nagyon sokat sikerült már kiosztani, és a maradékot januárban visszük majd el.

– Mit jelent önnek a karácsony?

– A karácsony számomra nagyon nehéz időszak, mert a családom nem lehet együtt, és ettől mindig nagyon szomorúak vagyunk. Két gyerekem külföldön van, nekem ezért nem teljes az örömöm. Egyetlen vágyam van, hogy együtt lehessen a család az ünnepek alatt.

– A szociális munka érzelmileg, mentálisan nagyon kimerítő. Önt mi tölti fel?

– A gyerekek adnak erőt, akiket megajándékozunk, annyira boldogok, csillog a szemük, örülnek a tábornak, és ez feltölt engem is. Rengeteg energiát kapok tőlük. A betegek megkeresése is megerősít, sokat beszélgetek a hozzátartozókkal, és úgy érzem, belőlem is merítenek erőt, pozitívan állok hozzájuk, reményt adok, hogy ne adják fel, és ez nagyon fontos.