Bemutatták a nemzeti rákellenes tervet

A daganatos betegségek megelőzését és kezelését összehangolt keretbe foglaló nemzeti rákellenes tervet dolgoztak ki Romániában, amelyet ünnepélyes külsőségek között szerdán mutattak be az elnöki hivatalban.

Klaus Iohannis államfő úgy értékelte: realista és mérhető célkitűzéseket megfogalmazó, a közös európai uniós erőfeszítésekbe illeszkedő, a páciens útvonalát szabványosító tervről van szó, amely nagy hangsúlyt helyez a betegség korai felfedezését célzó egészségügyi vizsgálatok finanszírozására, a hatékony gyógykezelések meghonosítására.

Az elnök rámutatott: a világjárvány példátlan nyomás alá helyezte az egészségügyi rendszert, de az állampolgároknak a körülményektől függetlenül szükségük van egészségügyi ellátásra, egy daganatos betegség diagnózisával és megfelelő kezelésével nem lehet arra várni, hogy véget érjen a pandémia.

Az Európai Unió országai közül Romániában a legmagasabb a megelőzhető rákbetegségekben elhunytak aránya – jelentette ki a rendezvényen a nemzeti rákellenes tervet kidolgozását koordináló Patriciu-Andrei Achimas-Cadariu parlamenti képviselő, volt egészségügyi miniszter, a parlament rákellenes különbizottságának elnöke. A 2020-as esztendőben több mint 22 ezer nő és csaknem 32 ezer férfi halt meg rosszindulatú daganatos betegségben, vagyis a rák naponta mintegy 150 áldozatot szedett az országban.

A nemzeti rákellenes terv 11 általános célkitűzést határoz meg az újító kezelések bevezetésétől kezdődően, a lelki támasz biztosításán keresztül, a személyre szabott kezelésig. Achimas-Cadariu szerint azonban Romániának a rák elleni küzdelemben valójában nem lehet más célja, mint utolérni a fejlett nyugati országokat. A tervben nem tűztek ki olyan „rendkívüli” célokat, mint például a halálozási ráta 15 százalékos csökkentése, ami – bár nem tűnik nagy számnak – a képviselő szerint „hatalmas fegyvertény” lenne.

Marius Geantă az Egészségügyi Innovációs Központ elnöke megállapította: Romániában a lakosság öt százalékának kellett élete folyamán rákdiagnózissal szembesülnie, illetve a lakosság 26 százalékának van elsőfokú rokona, akit rákkal diagnosztizáltak. Rámutatott: a rosszindulatú daganattal küzdő emberek mintegy fele az aktív korosztályhoz tartozik, így a rákos betegségeknek kimutatható gazdasági hatása is van: évente 3,7 milliárd euróba „kerülnek” Romániának. Ezért van szükség a nemzeti rákellenes tervre, hiszen nemcsak a rák nemcsak genetikai, hanem társadalmi betegség – hangsúlyozta.

A szerdán bemutatott terv szerint Romániában egy éven belül országos szűrési programokat indítanak bizonyos ráktípusokra, szintén 2023-is véglegesítik azokat a kritériumokat, amelyek lehetővé teszik az öröklődő daganathajlam kimutatását szolgáló géndiagnosztika elszámolását, 2024 végéig pedig létrehozzák a nemzeti rákregisztert.

A terv gyakorlatba ültetését a parlament elő terjesztendő törvénnyel is támogatni fogják, amely a következő időszak nemzeti egészségügyi stratégiájának részét képezi.

(MTI)