A főügyészség vizsgálja, hogy állatkínzásra bujtogat-e Székelyudvarhely címere

A főügyészség vizsgálja, hogy állatkínzásra bujtogat-e Székelyudvarhely címere, amelyen többek között egy karddal átszúrt medvefej is szerepel.

A vizsgálatról Gálfi Árpád polgármester számolt be a város önkormányzati testületének csütörtöki ülésén.

Amint a Krónika felidézte: a székelyföldi város 2016-ban indította el Székelyudvarhely történelmi címerének elfogadtatási procedúráját. Az eljárás tavaly zárult le, amikor a helyi képviselő-testület elfogadta a szükséges határozatokat, majd a minisztérium is jóváhagyta a dokumentációt és a címert. Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter maga számolt be arról tavaly augusztusban, hogy a bukaresti kormány hivatalossá tette Székelyudvarhely címerét.

A címer kék mezőben kardot markoló ezüstpáncélos kart jelenít meg, a kardon aranykorona, szív és medvefej látható, ami vitézséget és bátorságot sugall. A címer sarkait arany csillag és ezüst tölgyfalevél díszíti.

Gálfi Árpád polgármester szerint az ügyészség nyomozást rendelt el lehetséges bűncselekmény miatt. A bűncselekményt a dokumentum a következőképpen határozza meg: „állatok ellen elkövetett kegyetlenségre bujt fel a behunyt szemű medvefejet átszúró ezüst színű penge”.

A polgármester azt is közölte: a címer elfogadásának iratait összegző dossziét minden aktával együtt elküldik az ügyészségnek. Fenntartják azonban, hogy „Székelyudvarhely történelmi címere nem lehet ilyen vizsgálat tárgya”.

A Transindex romániai települések címereinek egész sorát mutatta be, amelyeken az említett törvénycikkely alapján elvileg kifogásolható szimbólumok szerepelnek. Ezek között mutat lándzsával átdöfött sárkányt, nyíllal átlőtt hattyút, unikornist vagy oroszlánt, de még a románok állítólagos latin eredetére utaló, gyermekeket szoptató anyafarkast is.

Cseke Attila, a kormány fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere január 11-én számolt be arról, hogy tárcavezetése első évében „kinyitották azt a fiókot”, amelyben évek óta elbírálatlanul tartották a különböző települések zászlójának és címerének jóváhagyását kérő iratokat. Azt is megjegyezte, hogy 2021-ben a szaktárca 112 címert és zászlót terjesztett a kabinet elé. Ezek közül 35 az erdélyi magyar közösség sikere: két erdélyi megye és 33 erdélyi magyar település szabad címer- illetve zászlóhasználatára szereztek törvényes garanciát. Az érvényes romániai jogszabály szerint a helyi jelképekről is a román kormánynak kell a végső döntést meghoznia, miután a jelképek javaslatát megvizsgálta az illetékes megyei, regionális, majd országos bizottság.

„Ezek a döntések azért fontosak, mert így senki nem veheti le a kitűzött lobogót, senki nem bírságolhat meg egyetlen magyar közösséget sem azért, mert szülőföldjének címerét, zászlaját büszkén, szabadon használja” – jelentette ki korábban Cseke Attila.

(MTI)