Bővítenék a skanzent

A csernátoni Haszmann Pál Múzeumban tavaly a járványhelyzet ellenére egyetlen tevékenységet sem kellett elhalasztani. Idén sem terveznek másképpen, osztotta meg lapunkkal Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus.

– Amellett, hogy van egy felbecsülhetetlen értékű gyűjteményünk, amelyet meg kell őrizni, fontos számunkra a közönséggel való kapcsolat, hogy, amint azt az alapító megfogalmazta, ne holt tárgyak tárháza legyen a múzeum, hanem élet legyen benne. Így kiemelt tevékenységünk a programok szervezése gyerekek, felnőttek, családok számára – hangsúlyozta Dimény-Haszmann Orsolya. Örömmel nyugtázta, tavaly nem kellett elhalasztaniuk egyetlen tevékenységet sem. Több forgatókönyvet kidolgoztak szükség esetére, ám szerencsére úgy adódott, hogy a nagyobb rendezvényeinket a megszokott módon tarthatták meg. Idénre is megtervezték a jeles napokhoz, gyűjteményeikhez, kiállításaikhoz kapcsolódó eseménynaptárt.

– A farsangi időszakban a jól bejáratott, több évtizedes Maszkások-tevékenységet rendeznénk meg. Azt is fontos megemlíteni, hogy amennyiben a járványhelyzet engedi, készülnek a legények a hagyományos lovasmaszkázásra is a húshagyókeddet megelőző hétvégén. Március 10-hez, a beporzók napjához kapcsolódik a következő programunk. A húsvéti tojásírásnak is nagy hagyománya van. Az ehhez kötődő gyerekfoglalkozások rendkívül népszerűek, van, hogy kéthetesre nyúlik a tevékenység, és a családi napok is sikeresnek bizonyultak – sorolta.

Tavaly az RMDSZ helyi nőszervezetével és az ifjúsági szervezettel (CSISZ) közösen rendeztek gyereknapot. Idén május 29-ére tervezik a gyereknapi programot. Nyáron a Bod Péter Megyei Könyvtárral megkezdett, 5–8. osztályos diákoknak szóló olvasó- és kézművestábort és az azt megelőző vetélkedőt folytatnák, emellett a megszokott kézművestáborokat is megrendeznék. A Csernátoni Burrogtatót szeptember 17-énre időzítették, és az Ágoston József által szervezett huszár- és katonadal-találkozónak is helyet ad a múzeumkert.

2023. február 25-én lesz ötven­éves az intézmény, így az idei esztendő a kerek évfordulóra tervezett nagyobb rendezvénysorozatra való felkészülésről is szól.

– A múzeum történetéről szóló könyv első bemutatójának időpontját a múzeumalapítás dátumához, azaz február 24–25-höz kötjük – osztotta meg Orsolya, hozzátéve, már év elejétől tevékenykednek a múzeumban, ugyanis a Csernátoni Népfőiskola műhelye és a múzeum mellett működő egyesület az EMKE-n (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) keresztül bekapcsolódott a magyarországi Nemzeti Művelődési Intézet Szakkör-programjába, melynek keretében kéthetente nemezelés és mézeskalács-készítés folyik május végéig.

A közösségépítésen túlmenően a múzeum elsősorban a gyűjtés, a megőrzés helye. Tavaly az intézmény Szentkatolnáról adományként kapott egy 1924-ben épült székely házat.

– Önerőből bontattuk le és szállíttattuk el év végén, azt követően, hogy a szentendrei múzeum két építésze júliusban felmérte a kö­zép­ereszes Kondrát-házat, így azt eredeti állapotában tudjuk újraépíteni – részletezte a múzeum vezetője. – Köszönet illeti a kezdeményező Nagy Kálmánt és húgát, Sütő Mária Ritát, ahogy az adományozó tulajdonosokat, Vajda Magdolnát és fiát, Györgyöt is. Ugyanígy Felsőcsernátonból is kaptunk egy házat, melyet tavasszal bontunk el. Ez a telekkönyv szerint Rákosi Andrásné szül. Czerék Julianna 1905-ben épült háza, adományozója Máthé Aranka Katalin.

Az egyesület minden pályázati lehetőséget megragad az intézmény fenntartására. Fenntartóik Kovászna Megye Tanácsa és a Székely Nemzeti Múzeum, ám tavaly emellett a Bethlen Gábor Alap, a Csoóri Sándor Alap, Dabas Város Önkormányzata és Csernáton Község Tanácsa támogatta programjaikat.