Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Amint a két évtizedes hivatásos táncosi és két évtizedes oktatói tapasztalattal rendelkező Virág Endre elmondta, a magyar néptánc továbbéltetéséről nekünk kell gondoskodnunk, mert ez a mienk. Ebből az alapvetésből indulunk ki, amikor próbáljuk azokat a tényeket számba venni, amelyek ez ellen a törekvés ellen dolgoznak.
Volt egy szinte egyéves periódus, amíg nem lehetett próbákat tartani, iskolai vagy kultúrotthonokban levő termeket igény bevenni erre a célra, a sport viszont engedélyezett volt, így sok gyermek átiratkozott valamilyen sportfoglalkozásra, és onnan már nagyon nehéz visszacsábítani őket a néptánccsoportokba – ez a legnagyobb probléma, derült ki beszélgetésünk folyamán. A gyermek kényelmes, könnyebb neki a gombokat nyomogatni a kütyükön. De más oldalról is erodálódik a mozgalom.
„Kicsi korban kell kezdeni”
Ha városon inkább a próbatermekből van hiány, falun az oktatók, a koreográfusok is kevesen vannak, de tétlenségre kényszerítve közülük is sokan átállhattak valamely más pályára. Számbelileg nem beszélünk sok emberről, amikor a veszteségeket leltározzuk, de egy kiscsoportot érzékenyen érint egy-két ember hiánya is, aki más fele fordul – nyomatékosítja beszédpartnerem.
De mivel is lehetne motiválni a fiatalokat manapság a néptáncra?
– Először is ezt nagyon kicsi korban kell kezdeni. Legtöbbször a szülő az, aki hozza gyereket, az oktató dolga, hogy játékosan megfogja, lekösse őt. Aztán ők látják a nagyobbak sikereit, azt, hogy jól érzik magukat a táncban, a közösségben, együtt buliznak, baráti társaságok alakulnak, ez vonzó a számukra. Mert a génjeinkben van, hogy közösségben létezzünk. De egy-egy előadás is motiváló erővel bír. Mindez azonban évek alatt építhető fel, ha kiesik egy-két generáció, az megroppantja az egész mozgalmat – mondja Virág Endre.
A magyar néptánc annyira jó dolog, hogy a táncházakban korhatár nélkül meg tudja szólítani a külföldre szakadtakat is. Neki is vannak hatvanéves tanítványai a felnőtt csoportokban, akiket a közösségi élmény von el az otthoni teendőktől. A néptánc erényeinek a felsorolása azonban nem ér véget ezzel. Az oktató kiemeli, a magyar néptánc a nemzettudatot is építi, a nemi identitást is erősíti, a fiúk, lányok az egymáshoz viszonyulást is tanulják.
Sok mindent fejleszt
Ugyanakkor a tánc sportként sem lebecsülendő, hiszen az egyensúlyérzéktől a ritmusérzékig, az állóképességig sok mindent fejleszt: nem kis teljesítmény egy táncosnak egy közel 10 perces koreográfiát, akár egyórás előadást a népi gúnyában eltáncolni, olykor akár 30 fokos melegben. És mivel a gyermekek, fiatalok megdolgoznak a sikerért, a tapsért – sokszor éppen ezért küldik táncolni őket a szüleik, munkát, fegyelmet tanulni – idővel maguk is másképp értékelik a munkát, más téren is. Egyszóval a nevelő hatása is megvan.
– Szentgyörgyön 600 gyermek focizik, de hatból sem lesz focista. Ha csak egy töredékük a néptánccsoportban lenne jelen, nagy nyereség lenne. Másrészt az is jó volna, ha megteremtenék a lehetőségét annak is, hogy az iskolákban opcionálisan választható legyen a néptánc, így a Sapientia táncművészeti karának végzettjei is munkalehetőséghez jutnának oktatóként – fejti ki interjúalanyunk.
Az idén a Kovászna Megyei Művelődési Intézet, melynek szakelőadója Virág Endre, kétéves kihagyás után ismét megpróbálja megszervezni a Perkő Néptánc-fesztivált. Tavaly ez nem sikerült, azt megelőző évben online zajlott, 2019-ben volt utoljára igazi fesztiváljellegű esemény, 1400 résztvevővel. Júniusban kiderül, hány csoport dolgozott, alkotott az elmúlt periódusban, hány képes egy koreográfiát színpadra vinni, illetve az is, mekkora veszteséget leltározhat a pandémia előtt 350 tánccsoportot számláló néptánc-mozgalom.