FRISSÍTVE: A Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra látogat pénteken a NATO főtitkára

Klaus Iohannis államfő pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtikárral közösen meglátogatja a Mihail Kogălniceanu légi támaszpontot – közölte csütörtökön az Államelnöki Hivatal.

A két magas rangú tisztségviselő négyszemközti, majd hivatalos beszélgetést is folytat, találkozik a támaszpontra vezényelt katonákkal, majd közös sajtótájékoztatót tart.

Az amerikai Task Force (TF) Cougar különítmény hadifelszerelésének egy része már megérkezett a Mihail Kogălniceanu támaszpontra.

A TF Cougar zömében a 2. lovasezred Stryker típusú páncélozott harcjárművel felszerelt zászlóaljának tagjaiból fog állni, de érkeznek katonák az ezred további zászlóaljaiból (például a tüzérségi és a műszaki zászlóaljból) is.

A Pentagon korábban közölte, hogy NATO-tagállami kötelezettségeinek szellemében, „az orosz agresszió elrettentésére” irányuló erőfeszítéseinek részeként, az Egyesült Államok Németországból Romániába vezényel át mintegy 1000 amerikai katonát.

Iohannis: az amerikai csapatok romániai jelenléte a NATO-tagállamok közti szolidaritás és kohézió bizonyítéka

Az amerikai csapatok romániai jelenléte a NATO-tagállamok közti szolidaritás és kohézió bizonyítéka, és egyértelmű jele annak, hogy az Egyesült Államok elkötelezett stratégiai partnere országunknak – jelentette ki Klaus Iohannis államfő pénteken a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légibázison.

A román államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Mircea Geoană NATO-főtitkárhelyettessel látogatott az 57-es számú légibázisra.

Iohannis kifejtette, Románia folyamatosan részt vállalt az euroatlanti biztonság fenntartásában, és jelentős mértékben hozzájárul az euroatlanti célkitűzések megvalósításához. „Az önök jelenléte a szövetségi szolidaritás és kohézió bizonyítéka, és egyértelmű jele annak, hogy az Egyesült Államok elkötelezett stratégiai partnere országunknak” – fogalmazott az elnök.

Azt is hangsúlyozta, hogy a NATO tagjaként és az Amerikai Egyesült Államok stratégiai partnereként Románia „nagyon jól védett” ország, és minden szükséges biztonsági garanciával rendelkezik.

„Egyetlen román állampolgárnak sem kell félnie” – szögezte le az államfő, hozzátéve, hogy a román hadsereg „rengeteget” fejlődött az utóbbi években, és minden forgatókönyvre fel van készülve. „Ráadásul Románia a NATO-szövetség tagja, amely a történelem legerősebb katonai szövetsége” – nyomatékosította Iohannis.

Az elnök megismételte, hogy Románia következetesen tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát a hadsereg felszerelésére, operativitásának és ellenállóképességének növelésére fordítja.

Kitért arra is, hogy a NATO védelmi célzatú szövetség. „Nem akarunk senkit megtámadni, nem akarunk senkit lerohanni, de garantálni akarjuk államaink biztonságát és polgáraink biztonságát. Ezt tesszük!” – jelentette ki.

Megerősítette ugyanakkor, hogy az Olt megyei Deveselu településen elhelyezett rakétapajzs kizárólag védelmi célokat szolgál, nem lehet támadásra felhasználni. „Ismétlem, Románia biztonságos ország” – szögezte le Klaus Iohannis.

Stoltenberg: Románia nincs egyedül, a NATO-csapatok jelenléte üzenet a szövetség egységéről

Románia nincs egyedül, a NATO-csapatok jelenléte üzenetet küld az észak-atlanti szövetség egységéről – nyilatkozta pénteken a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi bázison tett látogatása alkalmával Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár szerint fennáll a „valós kockázata” annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát.

„Német és olasz harci repülők vannak itt, hogy megvédjék szövetségeseinket és megvédjék az önök légterét” – jelentette ki a Klaus Iohannis államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Stoltenberg rámutatott, a mintegy ezer amerikai katona Romániába érkezése a transzatlanti egységről és az Egyesült Államoknak az Európa védelme melletti elkötelezettségéről árulkodik.

„A szövetségesek megerősítik a NATO-jelenlétet e kritikus időszakban innen, a fekete-tengeri térségtől egészen a balti térségig” – tette hozzá Stoltenberg, hangsúlyozva, jövő héten összeülnek a tagországok védelmi miniszterei, hogy a keleti szárny további megerősítésének lehetőségeiről egyeztessenek.

Stoltenberg kiemelte, a NATO egy kollektív védelmet szolgáló szövetség, amelynek a célja a béke megvédése.

A Fekete-tenger térsége stratégiai jelentőségű a NATO számára – nyomatékosította a főtitkár, hozzátéve, három tagországnak is van kijárata a Fekete-tengerre, olyan közeli partnerországok mellett, mint Ukrajna és Grúzia.

„Ennélfogva e régió biztonsága rendkívül fontos a NATO számára” – szögezte le.

Beszélt arról is, hogy a NATO nyitott a politikai megoldásra Oroszországgal az ukrajnai válság kapcsán, és emlékeztetett, hogy kezdeményezett egy újabb tárgyalási fordulót a NATO-Oroszország Tanács keretében, hogy megvitassák „az európai biztonság szempontjából kulcsfontosságú kérdéseket”.

Stoltenberg ugyanakkor nyomatékosította, a NATO nem fog az alapelveivel ellentétes kompromisszumokat kötni. Ilyen alapelvként említette azt, hogy az egyes nemzetek szabadon eldönthetik, milyen utat járnak, vagy a NATO ahhoz való jogát, hogy megvédje szövetségeseit.

„Nincsenek első- és másodrangú tagok. Csak NATO-tagok vannak, és összetartanak” – fogalmazott.

Újságírói kérdésre válaszolva Stoltenberg kifejtette, fennáll a „valós kockázata” annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, mivel Moszkva tovább növeli csapatainak számát Ukrajna körül. „De nem tudunk semmi biztosat, ezért folytatjuk a tárgyalásokat Oroszországgal, hogy enyhítse a helyzetet és vállalja a politikai párbeszédet a NATO-val és annak szövetségeseivel” – magyarázta.

Jens Stoltenberg rámutatott, „a széles körű invázió” mellett másfajta „agresszív akciók” kockázata is fennáll Oroszország részéről, például megkísérelheti megbuktatni a kijevi kormányt vagy kibertámadásokat indíthat. „Mindezek elegendő okot adnak az aggodalomra, és arra is, hogy legyünk éberek és felkészültek, ha Oroszország erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen” – fogalmazott.

(Agerpres)