Egyedül otthon

Rebeka évente egyszer-kétszer egyedül marad a családi házban néhány hétre. Mindig izgatottan várja ezt az időszakot, kicsit a magányért, de leginkább azért, mert azt színlelheti, hogy ő a ház úrnője. Amikor tizennyolc évesen először ízlelhette meg hosszabb ideig az otthoni egyedüllétet, leginkább a tombolás, hétköznapi házibulik jellemezték a mindennapokat. Gyűltek az el nem mosott borospoharak a konyhapulton, ahogyan a porcicák a szobasarokban. Mindez azonban alig látszódott a cigifüsttől. Csupán az éjszakai hideg, a sötét csend, a mindennapos sajtkrémes laska szorították görcsbe a gyomrát néha, amikor éppen nem látta senki sem.

Manapság azonban teljesen más az élet otthon. Ilyenkor Rebeka sokkal jobban beosztja idejét, úgy lavírozhat a munka és az otthoni teendők között, mint egy igazi menyecske. A konyha minden fűszerével és fakanalával csak az övé. A mosógépbe úgy pakolhatja be a különböző színű és anyagú ruhákat, ahogy éppen jónak látja. A teregetésnél sincs egy anyuka a háta mögött, aki fejét balra biccentve eldöntheti, hogy majd úgy is újrarendezi a vizes pólókat és nadrágokat. Rebeka ilyenkor új helyet talál a távirányítónak, de az asztaldíszek is lecserélődnek. Én házam, én váram stílusban rendezkedik be, még ha csak egy hétre is.

Murphy azonban nem nyugszik. Elő-elő bukkan, rákacsint Rebekára, és a lány minden képzelt álmát szerteoszlatja. Ilyenkor mond csődöt a hűtő. Ilyenkor engedi ki a habos vizet magából a mosógép. Rendszerint ilyenkor szakad ki a csatlakozó a falból, de biztosan lekapcsolódik a gáz is, valamint a kutya is elszabadul. Összetörik a kedvenc bögre, kiloccsan a fokhagymaszósz a földre, kanapéra, szekrényre, falra, székre.

És akkor le kell olvasztani a régi hűtőt, amíg megérkezik az egyébként bazi drága új. A fagyott félbárányokkal be kell kopogni a rokonokhoz: csókolom, ezt néhány napra itt hagyhatom? És akkor ecettel ki kell mosni a polcokat, amitől Rebeka még másnap is öklendezik. Fel kell mosni, le kell törölni, ki kell súrolni a fokhagymát. És, ami a legrosszabb, ami a legnagyobb csalódás a lánynak, az elképzelhetetlen, a fájdalmas – fel kell hívni anyukát, hogy most akkor mit is kellene tenni?