A répatorta esete

Rebeka kifejezetten szeret főzni, kísérletezni új ízekkel, fűszerekkel, de hagyományos, mamától elkért receptekkel is jól bánik. Különleges érzés fut végig benne minden alkalommal, amikor látja szeretteit jó étvággyal fogyasztani a kezei által készített eledelt. Viszont amennyire szeret főzni, amennyire jól bánik a zöldségekkel, pont olyan nehezére esik egy sütemény elkészítése. Nemcsak azért, mert nem tartozik a kedvencei közé semmilyen édesség, de azért is, mert akárhányszor nekifogott, sosem lett olyan, amilyenre a fénykép, a videó, a szomszédnéni ígérte.

Mit adhatna Bálint-napra mást tehát kedvesének, mint egy tortát? – vetette fel magában a kérdést, meggyőződve arról, hogy ennél kedvesebb meglepetéssel nem tudna készülni. Hiszen, ha valamit nem szeret csinálni, de mégis megteszi, akkor annál nagyobb ajándék nem igazán létezhet a világon. No, de milyen tortát süthetne, ha nem a legegyszerűbbet? Nemrég kóstolta barátnője specialitását, a répatortát. Ízben, formában, egyszerűségben egyaránt elnyerte a lány tetszését, az már csak hab a tortán – ha-ha –, hogy a sütemény zöldségből készül. Ha valamiben zöldség van, az bizony rossz nem lehet.

Mivel a recept szerint az egész csupán egy órát vesz fel, Rebeka pontosan egy órával azelőtt fogott neki, hogy kedvese megérkezett volna (nagy hiba volt). Rebeka hozzálátott: kölcsönkért egy konyhamérleget, bevásárolta a hozzávalókat. Rettenetes büszke volt magára, hogy pontosan annyi gramm répát vett, amennyit a recept kér. Igen ám, de pucolás előtt mérte le. Utána már csak fele maradt. Na mindegy és folytatta. Zökkenőmentesen történt minden, egészen addig, amíg a sütőpapír lángra nem lobbant a melegben. Megoldotta ezt is. Megsült. Kicsit csúnyára, nem túl édesre, de elkészült. Már csak ki kellett hűlnie még mielőtt a cukormáz rákerül.

Megérkezett a kedves, a torta hűlt. Megették az előételt, a torta hűlt. Elfogyott a főétel, a torta hűlt. Már a fröccs is fogyóban volt, az ünneplő pár már egészen elálmosodott, de a torta még mindig csak hűlt és hűlt a nyitott ablak mellett. Ha a tortára máz került volna, az én mesém is tovább tartott volna…