Egy ablak biztosan lesz

Ólomkeretes ablakok díszítik a kantai Szentháromság templomnak a hajón kívüli részét, melyet egy évszázaddal ezelőtt a város tehetős polgárai adományoztak. A Tegyünk Kézdiszékért polgári tömörülés néhány tagja úgy döntött, a szentély három maradék ablakát is „felzárkóztatja”.

Nem olcsó műfaj a vitrálék, ft. Vargha Béla főesperes becslése szerint a három ablak „átvarázslása” mintegy 24 ezer eurójába kerül az eklézsiának, egy ablak költségét Hegedűs Ferenc vállalkozó fizeti ki, aki egyébként baráti viszonyt ápol Egri István restaurátorral, azzal a kolozsvári szakemberrel, aki a kantai nagytemplom meglévő vitráléit is felújította.
– Egri úrral megkötöttük a szerződést, ezt megelőzően a műemlékvédőkkel is zöld ágra kellett vergődni, de most már sínen van a dolog. A mester nekifog, egy év alatt fog elkészülni a három új ablak. Hegedűs Ferenc állítólag egyet kifizet, pályázni is fogunk, a többi pedig az egyházközséget terheli – mondotta a főesperes, aki számít a hívek támogatására is.
Középen lenne Mária, a magyarok nagyasszonya, mellette Szent István, illetve Szent László ábrázolása jelenne meg. „Kezdetben egy modern ábrázolása lett volna az említetteknek, ebbe sem a műemlékvédők nem mentek bele, sem az én tetszésemet nem nyerte el. Sikerült kompromisszumra jutni, módosított Egri István a rajzokon, most úgy néz ki, hogy sikerült az összhangot megtalálni” – summázott az esperes.

A templom színes üvegablakai Waltherr Gida és Ligeti Sándor budapesti üvegfestők műhelyeiben készültek 1901–1902-ben. Az azokon látható alakok az adományozó családok valamelyik ősének a védőszentjei – Szent Alajos, Szent Lukács evangélista, Szent Ida és Római Szent Franciska – láthatók a színes ablaküvegeken. Több ablak megrongálódott, egyik azért, mert a fűtéscsövet átvezették rajta.

Egri István művészcsaládba született. Édesanyja, Nagy Enikő festőművész, zománc- és festett-zománcművész, számtalan nemzetközi szimpózium díjazottja, valamint édesapja, Egri László festő- és üvegművész volt, aki 1970-ben hozta létre az Egri Vitraille üvegműhelyt. A festő Egri László a 60-as években a tordai üveggyár üvegtervezőinek első nemzedékét képviselte, ahol a tervezési osztályt vezette 1970-ig, amikor versenyvizsgával felvételt nyert és tanári állást kapott a kolozsvári Ion Andreescu Vizuális Művészeti Akadémián. Vezetése alatt jött létre az intézmény üveg-tanszéke. Egri István üvegművész a bukaresti Ion Mincu Építőipari Egyetemen való próbálkozása után, a művészetek felé fordult, és a kolozsvári Ion Andreescu Vizuális Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Üvegfúvóként dolgozott a kolozsvári Napochim üveggyárban, és az ott töltött évek során számos projektben vett részt. Az 1989-es rendszerváltás után tanulmányait a budapesti Alkalmazott Művészeti Intézetben (jelenleg Moholy Nagy László Művészeti Egyetem) folytatta üveg szakon. Olyan művésztanárai voltak, mint Bohus Zoltán és Horváth Márton. Ez idő alatt nagy előnyt jelentettek számára az üvegfúvóként töltött évek. A gyárakban végzett gyakorlatok alkalmával gyakran fújt (üveget) és részt vett kollégái és tanárai projektjeiben.
Miután 1993-ban a budapesti Iparművészeti Főiskola üveg-porcelán szakán sikeresen államvizsgázott, édesapjával, Egri Lászlóval és testvérével, Egri Andrással (festő, jelenleg zománcművész) együtt létrehoztak egy céget, amelynek tevékenységi köre ólomüveg ablakok tervezése, kivitelezése és restaurálása. Megalakulása óta tagja a romániai Restaurátorok Egyesületének. 2007-ben megkapta az ingóságok kiváló festettüveg-restaurátora minősítést, valamint 2012-ben az ingatlanok festett üveg restaurátor-specialistája akkreditációt a romániai Kulturális Minisztérium részéről.