Stoltenberg: a NATO nem telepít csapatokat, légi eszközöket Ukrajnába

A NATO-tagállamok egyetértettek abban, hogy a szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének jelentős megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Mint hangsúlyozta, a NATO-nak felelőssége, hogy az ukrajnai háború ne terjedjen tovább, az ország határain túlra.

„Pusztulást és szenvedést látunk Ukrajnában, de ez még súlyosbodhat, ha a NATO úgy avatkozik be, hogy a két ország közötti konfliktus kiterjedt háborúvá válik Oroszország és a szövetségesek között – jelentette ki. Hozzátette: „a NATO nem tűr semmilyen támadást szövetségesei ellen, Moszkvának efelől nem lehet kétsége, több százezer katona áll készenlétben a szövetség határainak védelmére”.

Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai jelenlét megerősítése a szövetség keleti szárnyán nagy felkészültséget és jelentős beruházásokat igényel, amelyhez az is szükséges, hogy a tagországok GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi célokra fordítsák.

A védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy továbbra is jelentős pénzügyi támogatást, katonai és humanitárius segítségnyújtást kell biztosítani Ukrajna számára – hangsúlyozta.

„Mindannyian tisztelgünk az ukrán nép és az ukrán fegyveres erők bátorsága előtt. A NATO-szövetségesek és -partnerek évek óta támogatják Ukrajnát felszereléssel és kiképzéssel. Fontos katonai felszerelésekkel segítjük őket a szabadsághoz, önvédelemhez és demokráciához fűződő alapvető jogaik megvédésében”- hangoztatta.

A főtitkár ismételten felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a háborút, vonja ki csapatait a térségből, és kezdjen „jóhiszemű” diplomáciai tárgyalásokat. Azt is hozzátette, hogy Putyin elnök alábecsülte Ukrajna és a NATO erejét is, azonban a szövetségeseknek nem szabad ugyanebbe a hibába esniük Oroszországgal kapcsolatban.

Stoltenberg tájékoztatott, hogy a szövetséges államok vezetői a jövő héten rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, illetve azt is elmondta, hogy a szervezet júniusban másik csúcstalálkozót tervez a keleti szárny védelmi megerősítésével kapcsolatos tervekről.

Zelenszkij légvédelmi rendszereket kér az Egyesült Államoktól

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól szerdán az amerikai kongresszushoz videóhívásban intézett beszédében.

Megfogalmazása szerint ezt alternatív megoldásként kéri Ukrajna, hogy maga zárhassa le légterét az orosz rakétacsapások elől. Eddig Ukrajna nyugati szövetségeseitől követelte az ukrán légtér lezárását.

„Önök tudják, milyen védelmi rendszerekre van szükségünk. SZ-300-as és hasonló rendszerekre. Tudják, mennyi múlik a harcban a légtérhasználaton” – hangoztatta Zelenszkij. Emellett repülőgépeket is kért, amelyek – szavai szerint – segíthetnek a védekezésben „Ukrajnának, és egyben Európának is”.

Az elnök kijelentette, hogy Oroszország több ezer ember számára a „halál forrásává” változtatta az ukrán égboltot. „Az orosz csapatok már mintegy ezer rakétát lőttek ki Ukrajnára. Számtalan bombát. Drónokat használnak a pontosabb célzáshoz. Ez olyan terror, amelyet Európa nyolcvan éve nem élt meg” – hangoztatta. „Van egy álmom. Ezek a szavak mindenki számára ismertek” – mondta Zelenszkij, utalva Martin Luther King amerikai polgárjogi harcos híres, 1963-ban tartott beszédére. „Én ma azt mondom: szükségem van (a segítségükre). Égboltunk védelmére van szükségünk, az önök döntésére és segítségére” – folytatta.

Az elnök amerikai híradások szerint „érzelmekkel túlfűtött” beszédében arra kérte az amerikaiakat, hogy képzeljék bele magukat az ukránok helyzetébe. Felidézte a második világháborúban a Pearl Harbor-i amerikai támaszpont ellen végrehajtott japán támadást, amikor – mint fogalmazott „az amerikaiak feje fölött lett fekete az ég”, valamint a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyait elpusztító, 2001-es terrorcselekményt. Hangsúlyozta: most, az elmúlt három hétben, minden nap ukránok haltak meg.

Zelenszkij ezenfelül azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy hozzon létre új szövetséget a békéért, olyat, amely 24 órán belül minden szükséges segítséget képes megadni. „Február 24-én kezdődött az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás. Az lett volna igazságos, ha egyetlen nap alatt véget ért volna. 24 óra alatt. Úgy, hogy a gonoszt azonnal megbüntetik. Ma a világnak nincsenek ilyen eszközei” – mutatott rá az ukrán államfő.

Hangsúlyozta, hogy „a múlt háborúi arra ösztönözték az elődöket”, hogy olyan intézményeket hozzanak létre, amelyeknek meg kell védeniük az embereket a háborútól. Szavai szerint viszont ezek az intézmények nem működnek. „Ezért új intézményekre, új szövetségekre van szükség. És mi ilyet kínálunk” – mondta.

Kifejtette, hogy olyan egyesülés létrehozását javasolja, amelynek elnevezése lehetne: „U-24, Egyesülés a békéért”. Ez szerinte „olyan felelős államok uniója lenne, amelyek rendelkeznek erővel és lelkiismerettel a konfliktusok azonnali megállításához”. Hozzátette, hogy az egyesülésnek minden szükséges segítséget 24 órán belül biztosítania kellene egy megtámadott országnak, beleértve fegyvereket, szankciókat és humanitárius, politikai és pénzügyi támogatást. Megjegyezte, hogy egy ilyen szövetség segítséget nyújthatna a szenvedőknek természeti vagy ember okozta katasztrófák, humanitárius válság, illetve járványok esetén is.

Közben a Jevropejszka Pravda című ukrán hírportál a CNN amerikai hírtelevízióra hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei több légvédelmi rakétarendszert küldenek Ukrajnába az orosz támadás elleni védekezés érdekében. A hírtelevízió idézett egy, neve elhallgatását kérő, magasrangú amerikai tisztségviselőt, aki szerint a szállítandó légvédelmi rendszerek között lesz Osza típusú automatizált légvédelmi rakétarendszer, SZ-300-as rendszerek (SA-10), és Sztrela hordozható légvédelmi rendszer is. A név nélkül idézett amerikai tisztségviselő csak annyit árult el, hogy a rendszereket a partnerországoktól kapta az Egyesült Államok, és már „úton vannak”. Szavaiból nem derült ki, hogy még az Egyesült Államok felé vagy már Ukrajnába.

(MTI)