Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
* Fiatalkorom meghatározó könyve volt A. E. Bakonsky antológiája, a Panorama poeziei universale. 100 költő, izgalmas bevezetővel, néhány lefordított verssel egybecsomagolva, az 1972-ben még érvényes „nyugati nyitás” ragyogó példája. Kimászhattak az író elvtársak a proletkult pöcegödréből, szabad nyugati parfümös tollal regényelni-verselni. Átnéztem, kutyafuttában, a száz költő életrajzát, összeszámoltam nyolc idült alkoholistát (a zugivókra rá sem hederítettem), tizenhét súlyosan pszichés beteget és öt bizonyított öngyilkost. Az irodalmárságot is fel kellene venni a veszélyes mesterségek listájára. De komolyan, mennyi személyes dráma, gyötrelem, égbekiáltó fájdalom rejlik egy könyvecskében, amit az olvasó hanyagul kinyit, majd odébb dob a kanapén elnyúlva, a strandon, napozás vagy a buszon két megálló között. Másrészt milyen élvezettel csámcsogunk mások baján: nem valószínű, hogy egy Sík Sándor helyet kap egy válogatásban – túl szelíd, nincs benne lélekbeli csihi-puhi. Az ötórai tévéhírek izgalmasabbak, mint egy kulturális dokumentumfilm.
* Isten nem engedi, hogy a Földön végbemenő minden szörnyűséget lássuk. Képtelenek lennénk elviselni, belebolondulnánk. Néha mégis megrázó dolgokkal szembesülünk, mint ez a váratlan háború. Miért nem felrázó az, ami megrázó? Sopánkodunk egy kicsit, aztán megy minden tovább, mintha semmi sem történt volna.
* A Bibliában, a Teremtés könyvében József történetét olvashatjuk. Egyiptomban megjósolt egy hétéves kegyetlen szárazságból származó éhínséget, előbb azonban hét kiválóan termő évet. Tanácsot adott a fáraónak: a bőség hét éve alatt a fölösleges gabonát raktárakba gyűjteni, mezőgazdasági eszközt, földet, munkaerőt egy erős, központi hatalom által irányítani; az állami földeken dolgozó emberek a termés négyötödét tartsák meg maguknak, egyötödöt fizessenek be adóként. Talán rávágja valaki: ez kommunista diktatúra. Lehet, de ez a gazdasági program életbe tartotta Egyiptomot és a környező országokat is, ahol nem alkalmazták, így az ottani emberek Egyiptomból szerezték be az éhhalál elkerülésére szükséges élelmet.
De azért megkérdezem: ugye, nem bánnátok, ha jövedelmetekből összevissza húsz százalékot venne el az állam bácsi? Számoljátok össze, mennyit fizettek (jövedelmi adó, ház, kocsi, helyi adók), és nem húsz fog kijönni.