A kormányfő szerint Románia tündöklően kezelte az ukrajnai menekülhullámot

A hatóságok, a polgárok és a civil szféra példaértékű együttműködése révén Románia kiválóan teljesített az ukrajnai menekülthullám kezelésében – jelentette ki egy pénteki bukaresti konferencián Nicolae Ciucă miniszterelnök.

Beszédében a kormányfő emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai háború kirobbanásakor Romániának más államokhoz hasonlóan a világjárvánnyal, a pandémia gazdasági következményeivel és a globális energiaválsággal is meg kellett küzdenie.

Kifejtette, hogy míg 2015-ben a közel-keletről érkező migránsok fogadása megosztotta az Európai Uniót, az ukrajnai menekülthullám kezelésében egységesen és szolidárisan léptek fel az EU tagállamai. Kitért arra, hogy Romániában a helyhatóságok, a kormányzati intézmények, az egyházak, a civilszervezetek és az átlagemberek összefogva siettek az országukat elhagyni kényszerülő ukrajnaiak segítségére, gondoskodtak az ellátásukról és a szállításukról is.

„Románia mindenkin segített, és ezt a világ összes vezetője elismerte. Több találkozóm és telefonbeszélgetésem volt olyan országok kormányfőivel, amelyek kénytelenek voltak hazamenekíteni Ukrajnából az állampolgáraikat. Tévedés kockázata nélkül azt mondhatom, volt egy pillanat, amikor Románia tündökölt. És ettől a pillanattól kezdve azt hiszem, továbbra is meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk tündökölni” – jelentette ki Nicolae Ciucă.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Románia 3,4 millió eurós befektetéssel létrehozott Suceava mellett egy nemzetközi humanitárius logisztikai központot, ahonnan eljuttatják Ukrajnába a háború sújtotta országnak küldött nemzetközi segélyszállítmányokat. Hangsúlyozta azt is, hogy Románia továbbra is erőfeszítéseket fog tenni a menekültek megsegítéséért.

„Oroszország megszegte a nemzetközi szabályokat”

A nyugati szövetségesek „elképzelhetetlen méretű” gazdasági szankciókkal nyomatékosították, hogy Oroszország megszegte a nemzetközi szabályokat – jelentette ki a miniszterelnök.

Nicolae Ciucă elmondta, a büntetőintézkedések célja felhívni Oroszország figyelmét arra, hogy fizetni fog az Ukrajna ellen indított háborúért.

„El tudta volna valaha is képzelni bárki, hogy Németország védelmi célú katonai segítséget nyújt Ukrajnának, határozatlan időre leállítja az Északi Áramlat 2-t, és bejelenteti, hogy a jövőben csökkenti az orosz olajtól és gáztól való függőséget? Ugyanez tették az európai és a tengeren túli, hasonló értékrendű és hasonlóan gondolkodó országok is” – jelentette ki a kormányfő.

Nicolae Ciucă emlékeztetett arra, hogy az ENSZ közgyűlésén 141 tagállam megszavazta az Ukrajna elleni orosz agressziót elítélő határozatot, és mindössze öt ország szavazott ellene: Oroszország, Fehéroroszország, Szíria, Észak-Korea és Eritrea. Szerinte ez az „elsöprő szavazattöbbség” azt mutatta meg, hogy a nemzetközi közösség egységesen elutasítja ezt a „21. században elképzelhetetlen, romboló konvencionális háborút”.

A miniszterelnök elmondta, Románia gondoskodott a politikai és katonai ellenállóképességének a növeléséről, és a GDP 2,5 százalékára készül emelni a védelmi kiadásait. Emellett a NATO is növelte a katonai jelenlétét, és gyorsreagálású harccsoportot hoz létre az országban.

A kormányfő kitért arra is, hogy Románia Görögországgal, Bulgáriával és Törökországgal együttműködve az energiabehozatalának a diverzifikálásával próbálkozik. Hozzátette, mindezeket az „előzmény nélküli lépéseket” nagyon rövid idő alatt kell végrehajtani, de szerinte Románia bebizonyította a rugalmasságát és az alkalmazkodóképességét. 

„Elutasítottam a válsághelyzetről szóló tervezetet”

Nicolae Ciucă kijelentette, hogy elutasította a válsághelyzetről szóló tervezetet, mert az ország védelméről szóló, készülő törvénycsomag kitér az ilyen típusú helyzetek kezelésére is.

Sajtónyilatkozatában a kormányfő arra a napokban a sajtóba kiszivárgott tervezetre utalt, amely szerint ostromállapot, általános mozgósítás vagy hadiállapot esetén minden 18 és 60 év közötti férfit bevonnak a tartalékállományba, a katonai szolgálatra kötelezhetők pedig az aktív katonák, a tartalékosok, a 20 és 35 év közötti sorkötelesek, valamint a 35 és 63 év közötti férfiak lennének.

„Lemondtunk erről a tervezetről, amikor a kormány asztalára került” – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette, azért utasította el ezt a jogszabályt, mert tudomása volt arról, hogy már készül az ország védelméről szóló új törvénycsomag, amelyik szabályozza a válsághelyzetek kezelését is.

Arra a kérdésre, miszerint a készülő törvénycsomag lehetővé teszi-e, hogy a román hadsereg csapatait a NATO parancsnoksága alá vonják, Ciucă kijelentette: bizonyos esetekben a román csapatokat most is az észak-atlanti katonai szövetség irányítja. „Ez a lehetőség az ország védelméről szóló korábbi törvénycsomagban nem szerepel, mert akkor még nem voltunk a NATO tagja” – tette hozzá.

(Agerpres)