Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Josep Borrell a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a korlátozó intézkedések továbbra is fontos részét képezik annak az uniós megközelítésnek, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az ukrajnai háború megállítása érdekében, valamint, hogy elszigetelje Moszkvát és kikényszerítse a nemzetközi és humanitárius kötelezettségek betartását.
Kijelentette: ami Ukrajnában történik, amit az orosz hadsereg követ el az ukrán emberek ellen, az háborús bűnnek számít. Ez nem maradhat megválaszolatlanul. A nemzetközi közösséggel együtt el kell érni az orosz agresszió megállítását Ukrajnában – húzta alá.
A tanácsülésen elfogadott, a biztonságra és védelemre vonatkozó, stratégiai iránytűnek nevezett uniós cselekvési tervvel összefüggésben kiemelte, hogy a dokumentum elfogadása fordulópontot jelent az európai biztonság szempontjából. Nagyratörő lépéseket határoz meg a következő évtized biztonság- és védelmi politikájára vonatkozóan – mondta.
„Az ellenségesebb biztonsági környezet megköveteli tőlünk, hogy növeljük cselekvési képességünket, megerősítsük ellenálló képességünket, és többet és jobban fektessünk a védelmünkbe” – fogalmazott a főképviselő.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy noha a stratégia lehetővé teszi akár ötezer fős, gyorsan bevethető uniós erő mobilitását, a stratégia nem irányozza elő európai hadsereg létrehozását. A stratégia célja, hogy összehangolja a tagállamok hadseregeinek képeségeit – mondta Borrell.
Bejelentette továbbá: a szakminiszterek politikai megállapodást kötöttek arról, hogy további 500 millió euróval finanszírozzák Ukrajna katonai képességeinek bővítését, s ezzel az EU összesen egymilliárd euróra emeli a vonatkozó, fegyvervásárlást lehetővé tevő támogatását Ukrajna számára.
Kiemelte továbbá: az ukrajnai háború rávilágított a függőségek fegyverként történő használatára. Arra, hogy az energiafüggőség fegyvert jelent az Európai Unióval szemben. Az Uniónak válaszolnia kell tudni erre a fenyegetésre – mondta a főképviselő, majd hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az ukrán lakosságot is, ugyanis nem az infrastruktúrát rombolja le, hanem a városokat és a házakat, hogy a civilek elmeneküljenek.
„Veszélyben vagyunk, amely azt követeli meg, hogy megfontoltan cselekedjünk. Nem vagyunk katonai szövetség, de meg kell tudnunk védeni az állampolgárainkat egy kihívásokkal teli és veszélyes világban” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A lett, a magyar, a szlovák és az ír kormányfővel együtt Klaus Iohannis államfő is részt vett hétfőn a Joe Biden amerikai elnök részvételével tartandó március 24-25-i EU-csúcsot előkészítő távértekezleten.
Az elnöki hivatal beszámolója szerint a videokonferencián főként az ukrajnai háború fejleményei és az ukrajnai menekülthullám kezelése került terítékre. A felek tárgyaltak a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, az EU energiafüggetlenségének biztosításáról, az Oroszországra és Fehéroroszországra kivetett uniós szankciók gyakorlatba ültetéséről, illetve további büntetőintézkedések bevezetésének lehetőségéről is.
A távértekezleten Klaus Iohannis beszámolt az ukrajnai menekültek megsegítésére irányuló román erőfeszítésekről és a Suceava melletti nemzetközi humanitárius logisztikai központ működéséről. Az államfő hangsúlyozta, hogy a menekültek, akárcsak Ukrajna lakói, továbbra is segítségre szorulnak. Közölte azt is: Románia támogatja további hatékony uniós szankciók bevetését Oroszország ellen.
(MTI/Agerpres)
Csoda jó lesz…csak nehogy mi szívjuk meg jobban. Az USA maximálisan elérte a céljait.