Kolcsár József a Tudástárban

Kolcsár József színész, rendező, művészetigazgató kalauzolta el a Tudástár közönségét múlt héten az előadások születésébe, részletesen bemutatva, hogyan alakul a darab a próbáktól a bemutatóig. A bemutatót követően a nézők ingyenesen tekinthették meg az Udvartér Teátrum legújabb produkcióját, az Oscárt.

Népes közönség gyűlt össze Kolcsár József előadására csütörtökön a Vigadó Művelődési Házban. A színész-rendező a színház eredetét, alakulását érintve részletesen mesélt a jelenlévőknek arról, milyen folyamatok előzik meg egy sdarab bemutatását.

– Általában azzal kezdődik, hogy a rendező felmutat egy szöveget a színházigazgatónak, amit szeretne elkészíteni abban a színházban. Én, mint rendező, az adott szöveg elolvasásánál már tudom, hogy Kézdivásárhelyen ezt hogyan fogom kivitelezni. Ez alatt első sorban azt értem, hogy már az elején tudom, kik lesznek a fontosabb szereplők. Tehát, ha már megvan a szöveg, az ideális szereposztás, akkor beszélek az igazgatóval. Az Oscar című darab esetében ez nagyon könnyű volt, hiszen éppen én voltam az igazgató is – vázolta Kolcsár.

Mint mondta, a rendező már első pillanatban tudja, mi az a mozzanat a darabban, amit szeretne kiragadni. A dramaturggal pedig ezt figyelembe véve dolgozzák, vágják át újra és újra a szöveget. Miután véglegesítették, elkezdődnek a próbák, amelyeket négy nagyobb részre lehet osztani.

– Az első szakasz, amikor találkoznak a színészek, az egész alkotócsapat: dramaturg, díszlet- és jelmeztervező, zeneszerző, koreográfus, rendezőasszisztens, hang- és fénytechnikus. A második próbán kapják meg a színészek a szöveget, ekkor kezdődik el az ún. értelmező próbasorozat, ahol a rendező és a színészek közösen olvassák a szöveget, és kezdik értelmezni – részletezte a munkafolyamatot.

A próbák általában reggel 10 órától délután 2 óráig, majd délután 6 órától este 10 óráig tartanak, hétköznap és hétvégén egyaránt. Az egyhetes értelmező próbák után kezdődik a rendelkező próbasorozat.

– Ekkor lépünk először a még teljesen üres színpadra. Krétával kirajzolt falak, fotelek helyett székek között a fantáziánk segít eligazodni. Ekkor a legfontosabb, hogy megtanuljuk, ki, mikor, hol lép be, de elkezdjük a szöveget is megtanulni. Itt megjegyzem, a miénk az egyetlen olyan erdélyi magyar színház, ahol nincs súgó, és erre nagyon büszke vagyok – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a próbák ezen szakasza nagyjából 3–4 hétig tart.

Többnyire nagyon feszes tempóban készülnek a darabok bemutatására, éppen ezért aki ezt a szakmát nem szereti, nem tudja csinálni. Úgy véli, sokkal inkább hivatás ez, mint munka.

– A főpróba hetén kerül be a díszlet, a jelmezek, kellékek. Ekkor derül ki, mi az, ami jó, és mi az, ami nem működik. Ekkor mérjük le az előadás időtartamát, ha hosszúnak, vontatottnak érzi a rendező, akkor a következő napokban faragunk belőle.

A felkészülés utolsó fázisa pedig a bemutató, vagy a nyilvános főpróba, amikor először találkozik a színész, a szöveg és a néző. A színész is ekkor érzi meg először igazán, hogy mit is csinál.

– És ebben a pillanatban alakul ki a katarzis mind a színészben, mind a nézőben. Akkor jó egy előadás, ha mindkét oldalon megszületik ez az érzés. Színházi embernek lenni ezért érdemes, viszont nem osztogat az élet sűrűn ilyen pillanatokat. Nagyon sokszor kerültem katarzis közeli állapotba, de igazi a húsz év alatt csupán 3–4 alkalommal adódott – zárta előadását a rendező.

Miután a közönség két tagja kipróbálhatta magát a színpadon, előadva az Udvartér Teátrum legújabb darabjának nyitó dialógusát, a jelenlévők megtekinthette a Kolcsár József által rendezett Oscar című darabot. A Tudástár következő előadása március 31-én lesz, meghívott dr. Gyéresi Júlia beszédterapeuta, aki A beszéd mint érzelmeink és gondolataink közvetítője címmel tart előadást.