Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az államfő az EU-csúcs első munkanapjának szünetében nyilatkozott a sajtónak. Hangsúlyozta: közvetlen katonai veszély ugyan nem fenyegeti Romániát, de szükség van a NATO keleti szárnyának megerősítésére. Ezért szerinte örvendetes, hogy a NATO harccsoportokat készül telepíteni Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.
Iohannis emlékeztetett arra: korábban folyamatosan szorgalmazta, hogy állandósuljon a NATO katonai jelenléte a Fekete-tenger térségében. Az országba érkező NATO-harccsoport erősíti Románia védelmét, de az államfő szerint a folyamatnak itt nem szabad leállnia. „Hosszú távon még erősebbé kell tenni a keleti szárnyat” – jelentette ki.
Iohannis kijelentette, jelenleg nincs realitása annak, hogy az Oroszország elleni uniós szankciókat kiterjesszék a földgáz importjára is.
Az államfő az EU-csúcs első munkanapjának szünetében nyilatkozott a sajtónak Brüsszelben. ‘Az eddigi szankciók bevezetésekor azt az elvet követtük, hogy a büntetőintézkedések Oroszországnak ártsanak, ne nekünk. Nem alkalmazhatunk olyan szankciókat, amelyek végső soron Oroszországnál jobban sújtják az uniós tagállamokat’ – magyarázta Iohannis.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy a tagállamok némelyikének a gáz- és az üzemanyag-ellátása szinte teljes egészében Oroszországtól függ. ‘Ezért jelenleg nincs realitása annak, hogy az Oroszország elleni uniós szankciókat kiterjesszük a földgáz importjára is’ – tette hozzá.
Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy az Európai Unióban egy hete döntés született az orosz gázimport fokozatos csökkentéséről. Ez a folyamat szerinte akár évekig is eltarthat. ‘Ám eltökéltek vagyunk abban, hogy megtegyük ezt a lépést, mint ahogy határozott szándékunk a zöldenergiára való fokozatos átállás is’ – mondta Iohannis.
Beszámolója szerint az államfő az amerikai elnökkel is tárgyalt az energiakérdésről. Joe Biden arról biztosította, hogy az Egyesült Államok növelni fogja a földgáz- és a kőolaj-kitermelését, és hozzá tud járulni Európa energiaellátásához, amíg a kontinensen megvalósul a zöld átállás.
A NATO keleti szárnyának további megerősítését szorgalmazta csütörtök este az államfő Brüsszelben.
Klaus Iohannis rámutatott arra, hogy a keleti szárny megerősítése jelenti Románia „és egész Európa” védelmének egyetlen garanciáját.
Az államfő elmondta, a NATO- és az EU-csúcson egyaránt bebizonyosodott, hogy nyugati szövetségesek egységesek maradtak az Ukrajna elleni orosz katonai támadás után. Beszámolója szerint az EU-csúcs első napján részt vett Joe Biden amerikai elnök is, a napirenden pedig az ukrajnai háború, az Oroszország elleni szankciók és az ukrajnaiaknak nyújtott támogatás szerepelt. „Az egység a legnagyobb erőnk ebben a küzdelemben, s ezt minden alkalommal hangsúlyoznunk kell” – jelentette ki.
Iohannis elmondta, Románia továbbra is befogadja az ukrajnai menekülteket, és a Suceava melletti logisztikai központon keresztül humanitárius segélyeket küld az otthon maradottaknak. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Moldovai Köztársaság is támogatásra szorul, s közlése szerint erről tárgyalt is a délután folyamén az EU döntéshozóival.
Az államfő elmondta, hogy az EU-csúcs második napjának napirendjén az energiaválsággal kapcsolatos kérdések szerepelnek. Hozzátette, hogy Románia a gázellátása egy részét hamarosan Bulgárián keresztül is biztosítani lehet. „Mindegyik tagállamnak módozatokat kell találnia a kiszolgáltatott fogyasztók megvédésére” – fogalmazott Klaus Iohannis.
Klaus Iohannis az Ukrajnának nyújtott támogatásokról tárgyalt az amerikai elnökkel Brüsszelben.
Az államfő újságírói kérdésre elmondta, a Joe Bidennel folytatott rövid egyeztetésein nem került szóba az amerikai elnök esetleges romániai látogatása.
„Arról tárgyaltunk, nagyon röviden, hogy miként támogatjuk mi Ukrajnát. Kétszer is beszélgettünk, s együtt felidéztük, hogy miként támogatta Joe Biden annak idején Románia NATO-csatlakozását” – számolt Iohannis.
Iohannis azt is kijelentette, hogy a román mezőgazdaság jó helyzetben van, az országot nem fenyegeti élelmiszerválság.
Az államfő az EU-csúcs első munkanapjának szünetében nyilatkozott a sajtónak. Felhívta a figyelmet arra, hogy globális szinten lehetnek problémák az élelmiszerellátásban, tekintettel arra, hogy Oroszország és Ukrajna jelentős búzatermelő országok.
„Romániában jó helyzetben van a mezőgazdaság, nem hiszem, hogy lesznek gondjaink. Az azonban előfordulhat, hogy az Oroszország elleni szankciók befolyásolni fogják a hazai élelmiszerárakat” – jelentette ki Iohannis.
Az államfő csütörtökön a NATO rendkívüli értekezletén és az EU-csúcson vett részt. Mindkét eseményen jelen volt Joe Biden amerikai elnök is.
(Agerpres)
Ennek kezd megjönni az esze és kinyílott a szeme?Vagy megnézte a széljárást?