Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Rudszkoj szerint a Donyec-medence területén 276, korábban ukrán kézen lévő települést „szabadítottak fel” a milíciák.
A Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború első hónapjának mérlegét ismertetve a vezérezredes elmondta, hogy minden az előzetes tervek szerint halad, és az első szakasz fő feladatait teljesítették. Rudszkoj szerint az ukrán katonai potenciál meggyengülése lehetővé teszi a fő célra, a Donyec-medence felszabadítására való összpontosítást. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország az inváziót mindaddig folytatja, amíg a főparancsnok (Vlagyimir Putyin) által meghatározott célok nem teljesülnek.
Rudszkoj elmondta, az orosz fegyveres erők blokád alá vették Kijevet, Harkivot, Csernyihivot, Szumit és Mikolajevet, valamint ellenőrzésük alatt tartják Herszon megyét és Zaporizzsja megye nagy részét. Közölte, hogy az eredeti tervek között nem szerepelt a városok ostroma, a személyi állomány és a polgári lakosság megóvása érdekében, de nem zárta ennek lehetőségét.
Mint mondta, az orosz erők a légi fölényt már a hadművelet első két napja alatt megszerezték, az ukrán légierő és légvédelmi rendszer azóta szinte teljesen megsemmisült, a haditengerészet teljesen megszűnt, és nem maradtak szervezett tartalékok. Mint mondta, az ukrán csapatok rakéta-, lőszer-, üzemanyag- és élelmiszer-utánpótlását szinte teljesen kiiktatták.
Rudszkoj szerint eddig 1351 orosz katona esett el és 3825 sebesült meg. Az ukrán fegyveres erők veszteségét több mint 14 ezer halottban és mintegy 16 ezer sebesültben nevezte meg, ami a személyi állomány 11,5 százaléka. Ebből a Donyec-megyei 59 ezres csoportosulás több mint 7 ezer fővel „pótolhatatlan” veszteséget szenvedett és 9 ezer sebesültje van.
A beszámoló szerint Ukrajna elvesztette harckocsijainak és páncélozott járműveinek 65,7, a tábori tüzérségének és aknavetőinek 42,8, a rakéta-sorozatvetőinek 30,5, a légvédelmi rakétarendszereinek 82 és a Tocska-U taktikai rakétáinak 85 százalékát. Megsemmisült az ukrán katonai repülőgépek közel háromnegyede és a helikopterek fele, a 36 török Bayraktar TB-2 drónból pedig mindössze egy maradt.
Az orosz hadsereg Rudszkoj szerint csapást mért a 16 legfontosabb ukrán katonai repülőtérre, emellett 39 raktárbázist és arzenált semmisített meg, amelyekben a hadfelszerelések, hadianyagok és üzemanyag 70 százaléka, valamint több mint egymillió tonna lőszer volt. A nagypontosságú fegyverek a hadiipari komplexum 30 kulcsfontosságú vállalatát rombolták le.
Közölte, hogy sokan jelentkeztek önkéntesnek Oroszországból a „nácizmus” elleni harcra. Emellett több mint 23 ezer külföldi ajánlotta fel csatlakozását a „népköztársaságoknak”, akik ezt elutasították arra hivatkozva, hogy elegendő erejük és eszközük van. A tábornok szerint a „népi milíciáknak” 113 zsákmányolt harckocsit és páncélozott járművet, 138 Javelin és 67 NLAW páncéltörőt adtak át.
Az orosz vezérkar úgy értesült, hogy a nyugati országok a hadművelet kezdete óta több mint 100 tüzérségi löveget, közel 900 hordozható légvédelmi rakétarendszert és 3800 páncéltörő fegyvert szállítottak Ukrajnának.
„Úgy gondoljuk, hatalmas hiba, hogy a nyugati országok fegyvert szállítanak Kijevnek. Ez meghosszabbítja a konfliktust, növeli az áldozatok számát, és nem lesz képes befolyásolni a művelet kimenetelét. Az ilyen szállítmányok valódi célja nem Ukrajna támogatása, hanem az, hogy az országot belerángassák egy elhúzódó, +az utolsó ukránig+ tartó katonai konfliktusba” – fogalmazott Rudszkoj.
„Azonnali megfelelő reagálást” helyezett kilátásba arra az esetre, ha Kijevnek repülőgépeket és légvédelmi rendszereket szállítanának, vagy ha megpróbálnak légtérzárat létrehozni Ukrajna felett.
A tábornok azt mondta, hogy a külföldi zsoldosok és harcosok létszáma, amely elérte a 6600 főt, csökkenni kezdett. Ezt nem csak a bázisaikat és kiképzőtáboraikat ért precíziós csapásoknak tudta be, hanem annak, hogy menekülni kezdtek Ukrajnából. Rudszkoj szerint az elmúlt héten egyetlen külföldi zsoldos sem érkezett ukrán területre, 285 harcos pedig elmenekült.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a NEWS.ru hírportálnak nyilatkozva elismerte, hogy az ukrán nemzeti zászlóaljak komoly, pánikmentes ellenállást tanúsítanak. Úgy vélekedett azonban, hogy hamarosan két pszichológiai törés következhet be náluk: az első Mariupol elvesztésekor, a második az ukrán csapatok legharcképesebb csoportosulásának bekerítésekor a Donyec-medencében.
A sajtótájékoztatón Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője elfogott ukrán katonai iratokra hivatkozva megismételte korábbi állítását, miszerint az ukrán haderő márciusban nagyszabású hadműveletre készült a Donyec-medence ellen, amelynek tüzérségi előkészítését februárban megkezdte. Ismételten azt állította, hogy az orosz invázió nagyszabású ukrán offenzívát hiúsított meg, amely „több tíz-, ha nem százezer civil” életét mentette meg.
Egyelőre meg nem erősített információk szerint mintegy háromszázan vesztették életüket az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol drámaszínházát ért légicsapásban – közölte pénteken a város vezetése, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A városi tanács ezt olyan emberek beszámolójára hivatkozva hozta nyilvánosságra, akik bent voltak az épületben a bombázáskor, de sikerült kimenekülniük. A kikötőváros központjában fekvő színházat március 16-án érte a támadás. Az épület akkor óvóhelyként szolgált – ukrán források szerint -mintegy ezer helyi lakosnak.
Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója március 14-én azt közölte, hogy a várost ért orosz támadások már addig csaknem húszezer áldozatot követeltek – emlékeztetett a hírportál.
A városi tanács arról is beszámolt, hogy az orosz erők által több mint három hete ostromlott Mariupolban a megszállók irodát nyitottak a Vlagyimir Putyin orosz elnök mögött álló Egységes Oroszország pártnak. A pártirodát a városból kivezető egyik út mentén lévő Metro bevásárlóközpontban létesítették. A városban maradt mariupoliak elmondása szerint pártújságokat osztanak, Oroszországért kampányolnak, illetve a Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti területein 2014 óta működő Phoenix mobilszolgáltató kártyáit osztogatják. Az orosz megszállók humanitárius létesítménynek nevezik a pártirodát.
Közben a Mariupolt védő ukrán Azov ezred a Telegram üzenetküldő portálon arról adott hírt, hogy megsemmisítették péntekre virradó éjjel az orosz deszantcsapatok öt teherautóját és két harcjárművét, továbbá több mint húsz katonáját.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében arról írt, hogy Oroszország újabb csapatokat csoportosít át Fehéroroszországba és az Azovi-tengerre. Az orosz hadsereg „nem érte el a nagyszabású háború fő céljait: Kijev blokád alá vételét, valamint azt, hogy elfoglalja Donyeck és Luhanszk megyéket egészen a közigazgatási határukig. Az ellenségnek részben sikerült szárazföldi folyosót létrehoznia az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaság és a Donyecki régió egy része között” – idézte a vezérkart az Ukrajinszka Pravda. A jelentés szerint Moszkvában intézkedéseket tettek több oroszországi régióból gépesített lövészdandárok összevont egységének Fehéroroszországba küldésére, hogy pótolják az eddig elszenvedett harctéri veszteségeket. Ezenfelül az orosz csendes-óceáni flottától irányítanak további tengerészgyalogosokat az Azovi-tengerre.
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról számolt be, hogy egy újabb orosz tábornok vesztette életét az ukrajnai harcokban. Szavai szerint a dél-ukrajnai Herszon melletti Csornobajivka településen végeztek az ukrán katonák Jakov Rezancev altábornaggyal.
Petro Kuzik, a kijevi területvédelem vezetője ukrán televíziók egy időben sugárzott műsorában megerősítette, hogy az ukrán fegyveres erők felszabadították a fővárostól északnyugatra fekvő Lukjanyivka települést. Szavai szerint a falu az orosz erők egy fontos megerősített állása volt, több száz katonát, harckocsikat és más haditechnikai eszközöket csoportosítottak oda. Közölte, hogy mintegy negyven orosz katona vesztette életét a település visszavétele közben, a többi elmenekült, egy részük a környező erdőkben bujkál. Hozzátette, hogy az ukrán katonák megindultak a felkutatásukra és „likvidálásukra”. Azt is mondta, hogy az ukrán erőknek most több harckocsijuk és más páncélozott járművük van, mint a háború kezdetén volt, mert az orosz csapatoktól zsákmányoltakat is saját hadrendjükbe állítják.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen csaknem 16 400 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 122 orosz repülőgépet, 126 helikoptert, hat hadihajót, 592 harckocsit, 1653 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 51 légvédelmi rendszert, valamint 98 rakéta-sorozatvetőt.
(MTI)