Krónikus személyzethiány

„Milyen különleges megvalósításaik voltak 2021-ben?” – kérdezték felettesei év elején Csáki Árpádot, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság vezetőjét. „Az, hogy sikerült biztosítani az intézmény működését” – válaszolt a megkérdezett. Hogy ez miért számított kiemelkedő teljesítménynek, arról az intézményvezető dr. Ráduly István prefektus havi sajtótájékoztatóján beszélt.

Beszédes tény, hogy Romániában 2021-ben a nemzeti össztermék (PIB) 0,1%-át fordították kultúrára, ami 45%-kal több volt, mint az előző évi költségvetés. Országos szinten a 0,1%-os büdzsé 1,12 %-át fordítják a Művelődési Minisztérium alárendeltségében levő, örökségvédelemmel foglalkozó Művelődési Igazgatóságok működésére, amelyeknek viszont több mint száz ellátni való feladat szerepel a listáján. Ezekben a számokban gyökereznek azok az elégtelenségek, amelyeken átevickélni különleges teljesítményt jelent egy intézmény életében. A krónikus személyzethiány ezek közül az egyik: bár a törvény szerint az intézmény 15 főnyi alkalmazottal kellene működjön, nyolc betöltése van engedélyezve, gyakorlatilag pedig jelenleg az igazgatón kívül két alkalmazottja van az intézménynek, és egy külsős építésszel működnek együtt. Ez pedig arra vezethető vissza, hogy az igazgatóságon belül annyira gyatrák a fizetések, hogy szinte évenként pártol el egy-egy munkatárs, akire pedig égető szükség lenne az örökségvédelem működtetéséhez: régész, történész, építészmérnök kellene azoknak a dokumentációknak a kivitelezéséhez, a helyszíni ellenőrzésekhez, a feltárásokhoz, amelyek alapján kiadnak egy jóváhagyást egy építkezéshez, felújításhoz.

Csáki Árpádtól azt is megtudtuk, Kovászna megyében pontosan 594 műemlék (középület, szobor, ingatlanegyüttes, lakóház, régészeti lelőhely) szerepel az országos védettséggel rendelkező objektumok listáján. Ezek közül le-lemorzsolódik egy (avatatlan beavatkozás miatt), a listát öt évenként korszerűsíteni kell(ene), a terepen levő valóságot összevetni a papírokkal, de ezt a folyamatot is hátráltatja a bürokrácia és a személyzethiány. „Évekre nyúlnak vissza a pontatlanságok, felületes kimutatások, nagyon sok szabálytalanságot megörököltem intézményvezetőként” – mondta az igazgató a sajtótájékoztatón.
Ugyanakkor szó esett arról is, hogy a műemlékké nyilvánítást, amelyre sok, még nem nyilvántartott épület rászolgálna, a legtöbb tulajdonos igyekszik elkerülni, mert ez rengeteg megszorítással, költséggel és kevés joggal, előnnyel jár, ezért hacsak egy mód van rá, annak ellenállnak. A műemlékek védelmében azonban óriási szerep jut a helyi önkormányzatoknak is, ők a helyi szabályozási, településrendezési tervekben is korlátokat állíthatnak a történelmi ingatlanegyüttesek vagy csak a műemlékek vonzerejét csökkentő modernizálásnak.

„Mindent összevetve 2021 mégis jó év volt a háromszéki örökségvédelem számára, mert különböző forrásokból több szép felújítást fejeztek be tavaly, például a nagyajtai unitárius és a dálnoki református templomét, a sepsiszentgyörgyi vártemplomét és a kantai minorita rendházét. Még folyamatban van a lemhényi katolikus templom, a Székely Nemzeti Múzeum felújítása uniós forrásokból. Ugyanakkor idén könnyített procedúrával adnak engedélyt kisebb szükséges beavatkozásokra a műemlékek esetében” – mondta Csáki Árpád.