Készül a #Kézdi felirat

A kézdivásárhelyi önkormányzat megkezdte a Gábor Áron tér parkjában a #Kézdi feliratú térplasztika kialakítását. Hasonló feliratot számos más városban találni szerte a világban, ahol igyekeznek lépést tartani a turisták elvárásaival.

Amint a városháza közzétette a látványtervet, rosszalló bejegyzések születtek róla, néhányan úgy vélték, hogy nem illik a „régi”, patinás főtérhez. Néhány dolgot ezért is nem árt pontosítani: a mai főtér arculata nem olyan régi, sőt: mostani formáját a kommunizmus éveiben kapta, akkor parkosították a korábban piactérként funkcionáló, jórészt kopár városközpontot.

A központ házai a 19–20. század során épültek, hiszen egy-két kivétellel az 1834-es tűzvészben az egész központ megsemmisült.

A főtér tetszetős, hiszen a kertészet munkatársai által kiültetett virágözön, a pár napig virágzó magnóliák látványa szívet melengető, azonban akad jó pár olyan dolog, ami jelenleg jobban rontja az esztétikáját, mint egy felirat, elég csak az épületeket eltakaró, formájukból teljesen kiment tujákra gondolni. A főtér jelenlegi állapotára valóban nem lehetünk büszkék, de a terv az, hogy az udvarterek korszerűsítése után Háromszék Párisának központi ékszerdobozát is felújítsák.

Miért van szükség egy „tájidegen” feliratra? A turizmus és a turisták miatt, akik szívesen fotózkodnak előtte, a fotókat feltöltik a különböző közösségi oldalakra (Facebook, Instagram, Twitter, Tik-Tok stb.), ily módon pedig gyakorlatilag a várost ingyen népszerűsítik, így egy gyors keresést végezve bárki láthatja, hogy a kép hol készült, kedvet kapva a felkeresésére. Az egyre fejlettebb keresőmotorok egyébként a kép „letapogatása” után képesek a készültének a helyszínét földrajzilag is azonosítani, így az érdeklődőnek azonnal útvonaljavaslatot ajánlanak, mutatják a szálláshelyeket, a vendéglőket, a környék látnivalóit. Ebből is kitűnik, hogy nagyon hatásos marketingeszközt kínál egy-egy ilyen felirat, nem véletlen tehát, hogy minden város törekszik a kihelyezésére.

A hashtag (magyarosítva hesteg) nem más, mint egy keresést könnyítő tartalomazonosító. 2010-ben elsőként a Twitter vezette be, ezt követően átvette az összes platform, mert nagyon megkönnyíti a kulcsszavas keresést. Az angol hash (# – ebben az esetben egy numerikus jel) és a tag (címke, jel) összevonása, ma már aktívan használják vállalkozások, önkormányzatok, kormányzati hivatalok, hírportálok, illetve leggyakrabban magánszemélyek.