Orbán: azonnali tűzszünetet javasoltam Putyin elnöknek

Telefonon beszélt szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki azonnali tűzszünetet javasolt az orosz-ukrán háborúban.

Orbán Viktor budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján számolt be erről, hozzátéve, azt is javasolta az orosz elnöknek, hogy ő, az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár jöjjön el Budapestre, minél hamarabb annál jobb, és tartsanak egy megbeszélést. Ennek a találkozónak az egyetlen célja az azonnali tűzszünetről szóló megállapodás lenne – mondta.

Hozzátette: a válasz pozitív volt, de az orosz elnök azt mondta, ennek feltételei vannak, amelyről az ukrán elnökkel kell megállapodnia.

Orbán Viktor, aki elmondása szerint elég hosszan beszélt Vlagyimir Putyinnal, úgy látta, Magyarország speciális helyzetben lévő ország, a nyugati világ keleti határán van, ez egy „határvilág”.

Hozzátette: az országnak van egy 1956-os tapasztalata, tudja, milyen brutálisak szoktak lenni a háborúk, ezen a vidéken a megszállás nem ritka dolog. Szerinte Magyarország a lengyelekkel van versenyben, de az is lehet, hogy megelőzi őket abban a tekintetben, hogy ki volt a leghosszabb ideig megszállva az elmúlt ezer évben.

„Mi értjük ezt az egész dolgot, ami itt zajlik és tudjuk, hogy a háborúk sosem úgy végződnek, ahogy elkezdődtek és egyre brutálisabbak lesznek, ahogy az idő halad előre” – fogalmazott, jelezve, hogy ezért azt javasolta Putyin elnöknek, hirdessen azonnali tűzszünetet.

A kormányfő közölte, Magyarország azért ilyen „hajlíthatatlan” a békével kapcsolatban, mivel több mint 200 ezer magyar él Kárpátalján, és Magyarországnak az ő életükért van elsősorban felelőssége.

Arra a kérdésre, hogy az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban melyik oldalt hívná agresszornak, és hogyan kommentálja azokat a kegyetlenségeket, amelyek Ukrajnában történtek, a miniszterelnök azt válaszolta: ez egy háború, amit az oroszok indítottak, megtámadták Ukrajnát, ez agresszió. Hozzátette: ez az Európai Uniónak a közös álláspontja és Magyarország ennek részese. Az atrocitásokkal kapcsolatban független és pártatlan vizsgálatot szorgalmazott. Jelezte: kedden hosszan beszélt erről a török elnökkel, aki szintén ezt szorgalmazza. Hangsúlyozta: a civileket mindenképpen meg kell védeni, a velük szembeni bántalmazást a leghatározottabban el kell ítélni.

Egy másik kérdésre válaszolva ugyanakkor figyelmeztetett: „illúziókat ne kergessünk”, hiszen Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát nem ismerte el.

Az orosz elnökkel való beszélgetéséről, illetve arról a kérdésről, hogy Putyin kérte-e, hogy Magyarország vétózza meg a gázzal és az olajjal kapcsolatos EU-s szankciókat, a kormányfő azt mondta: az oroszok tisztában vannak a jelenlegi helyzettel, azzal, hogy Magyarország a NATO és az EU tagjaként szemben áll Oroszországgal. Így beszélünk egymással, és ők ezt pontosan tudják – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az oroszok ezért nem is fognak tőle kérni soha semmit. Hozzátette: az oroszokkal fölépítettek egy jól működő kapcsolatrendszert, ami éppen most törik szét, ezt próbálják menteni, de könnyen lehet, hogy a szankciók, és a „nyugatiak nyomása” olyan erejű lesz, hogy nem marad belőle semmi.

Egy másik kérdésre a magyar-orosz kapcsolatot korrektként jellemezte, mint mondta, az elmúlt 12 évben „bennünket az oroszok nem csaptak be és mi nem csaptuk be az oroszokat egyszer sem”.

Közölte: Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni a gázért Oroszországnak, ha az oroszok ezt kérik.

Kifejtette: 2008 fontos határa volt az Oroszország-politikának, akkor döntötte el a Nyugat, hogy nem akarja felvenni a NATO-ba sem Grúziát, sem Ukrajnát, ezzel létrejött egy új határvonal Oroszország és a NATO között. Most a régi orosz politikából kifelé jönnek, az újat viszont még nem ismerik, nem tudni, milyen lesz az európai biztonsági rendszer – magyarázta. Hozzátette: figyelni, elemezni kell és alkalmazkodni a létrejövő helyzethez, addig pedig próbálják menteni a menthetőt.

Szólt arról is: Magyarország nem tervez orosz diplomatákat kiutasítani, és a tervezgetést nem is tartja okos dolognak. Majd ha lesz rá okunk, akkor kiutasítunk – jelentette ki. Szerinte Magyarország jól védi az érdekeit nemcsak Oroszországgal, hanem mindenki mással szemben. Magyarország politikai kampányok részeként nem utasít ki senkit – mondta. A több európai állam által bejelentett kiutasításokra csak annyit mondott: ahány ház, annyi szokás.

Megjegyezte: a Nemzetközi Befektetési Bankban az oroszok kisebbségben vannak, ettől függetlenül szeretnék megtartani Budapesten az intézményt.

Közölte: jelenleg a gáz esetében nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül, hanem az, hogy van-e. A hosszú távú szerződésnek nem az a lényege, hogy pénzt nyerjenek vele, hanem hogy biztosított legyen az ellátás – magyarázta.

Arra a felvetésre, hogy egy elhúzódó ukrajnai háborúban az ukrán állam összeomlása esetén Magyarország megvédené-e Ukrajna területén a magyar kisebbséget, a kormányfő úgy felelt: Magyarország a NATO tagja, „NATO-döntés nélkül nem mozdulunk ki a NATO területéről”.

Orbán Viktor kérdést kapott arról, hisz-e az ukrán nemzetállam reneszánszában. Azt felelte: Ukrajna létezik, ismerjük őket, ők Magyarország szomszédja. Védik a hazájukat, keményen harcolnak. Ez számára nem is meglepetés – jegyezte meg -, hiszen mindig is azt gondolta, hogy az ukránok jó katonák.

A Zelenszkij urán elnökkel vívott „szócsatáját” firtató kérdésre úgy felelt: bár azt háborúban nem időszerű hosszan taglalni, a magyarokat sokszor támadták Ukrajnában az elmúlt években, ami beárnyékolta a két ország viszonyát. Egy intelligens keresztény ország azonban ezzel ilyenkor nem hozakodik elő, hiszen bajban vannak.

Valóban fenyeget, hogy a háború előtti rossz bánásmód és a háború sok magyart áttol Magyarországra az ősi földjéről. „Ez nagy veszteség nekünk magyaroknak, nagy veszteség Ukrajnának és nagy veszteség az egész európai kultúrának. Meglátjuk, mit tehetünk” – mondta.

Kérdezték arról, szerencsésnek tartotta-e vasárnap esti kijelentését Volodimir Zelenszkijről. Orbán Viktor úgy válaszolt, az ukrán elnöknek van egy rossz szokása, hogy meg akarja mondani mindenkinek, hogy mit csináljon. „Szerintem erről jobb, ha leszokik az ember, különösen ha segítséget kér” – tette hozzá.

A paksi beruházásról Orbán Viktor közölte: Magyarország általában nem ért egyet a szankciókkal, de mivel fontos az uniós egység, elfogadják a szankciókat, ha azok nem sértenek magyar létérdeket. Egyelőre a nukleáris energia kérdésének semmilyen eleme nem szerepel semmilyen uniós szankciós javaslatban, így a beruházás folytatódhat a korábban megkötött szerződések alapján – mondta.

Megjegyezte: sok támadás érte a beruházást, ami nagy károkat okoz, mert ezek nélkül 2023-ban már üzemelne az erőmű, és a mostani energiaválságot könnyedén fogadták volna.

Szerinte néhány kérdés – a légtérzár, a szankciók kiterjesztése az energiahordozókra – nehezíti a lengyel-magyar kapcsolatokat, de ezek nem fontosak, mert a lengyel-magyar, illetve a visegrádi együttműködés nem geopolitikai szövetség, nem azért jött létre, hogy közös külpolitikájuk legyen, hanem hogy a közép-európai országok az érdekeiket hatékonyabban tudják képviselni az EU-n belül. Utóbbi esetében sértetlen az együttműködés – mondta.

(MTI)