Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Alexander De Croo és Klaus Iohannis a román elnöki hivatalban folytatott kedd délutáni megbeszélései után közös sajtótájékoztatón fejtette ki az ukrajnai háború, és az energiaválság kapcsán megfogalmazott nézeteit.
Klaus Iohannis elmondta: egyeztetésükön szó volt arról, hogy mielőbb gyakorlatba kell ültetni a legutóbbi rendkívüli NATO-csúcstalálkozón hozott döntéseket, és különösen fontosnak nevezte a romániai NATO-harccsoport megalakítását. Iohannis megjegyezte: fel kell gyorsítani a NATO keleti szárnya védelmi és elrettentő képességének a megerősítését.
A román elnök beszélt arról is, hogy a NATO-nak új stratégiára van szüksége, amely világosan kimondja, hogy Oroszország jelenti a legfőbb fenyegetést a tagállamok biztonságára.
Iohannis kijelentette: Románia a megújuló energiákba, és a cernavodai atomerőmű bővítésébe kíván befektetni, és viszonylag rövid idő alatt kis, moduláris atomerőműveket is szeretne telepíteni.
„Ha más országoknak más a megközelítésük, mi ezt tiszteletben tartjuk. Nem hiszem, hogy hasznos lenne európai szinten megszabni, hogy az energetikai csomag hogyan álljon össze, hiszen minden országnak mások az érdekei és a lehetőségei” – jelentette ki a román elnök.
Magyarország azon döntése kapcsán, miszerint nem enged át területén Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat, Iohannis azt mondta, hogy „ezen nincs mit kommentálni”. „Tudomásul vettük ezt az álláspontot, amely igencsak eltér más európai országokétól, ennél többet azonban nehéz mondani” – fogalmazott.
Alexander De Croo úgy értékelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát, amikor megtámadta Ukrajnát. Nem számított az ukránok ellenállására, és Európa valamint a NATO egységére sem. A NATO azonban erősnek bizonyult, és megmutatta, hogy lehet rá számítani – szögezte le.
„Az önök határa a mi határunk is, és közösen fogjuk megvédeni” – utalt a két ország NATO-partnerségére a belga miniszterelnök.
Alexander De Croo kijelentette: országa az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására készül. Az energiaforrások diverzifikálását, és az orosz energiaforrásoktól történő tudatos függetlenedést tartotta szükségesnek. Hozzátette: utóbbi csak lépésről-lépésre lehetséges, de erős kényszerítő hatást gyakorol majd az orosz gazdaságra. Hozzátette: a nukleáris energiáról nem lehet lemondani Európában, ez része az energiacsomagnak, és Belgium további befektetésekre készül ezen a területen.
(MTI/Agerpres)