Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Apácai kakaslövés

Apácai kakaslövés Kultúra

Apácán (Brassó megye, Erdővidék–Barcaság) idén, 2022-ben is sort kerítettek a hagyományos húsvéti kakaslövésre, mely mondhatni, az egyharmadában magyar evangélikus-lutheránus közösség által lakott falu legfontosabb eseménye a farsangtemetés mellett. Tehát ez egy kimondottan magyar ünnep.

Hirdetés
Hirdetés

Bár – mint mindenhol – itt is fogytában a fiatalság, mégis, Apáca utcáit járva, azt hallottuk, hogy a kakalövés ünnepségét ha törik, ha szakad, akkor is meg fogják szervezni. Mert ragaszkodnak hagyományaikhoz, magyarságukhoz. De ehhez szívvel-lélekkel kitartó emberekre van szükség.

Apácán mindenki ilyen, ám évről évre mégis vannak a közösségből kiemelkedő egyének, akiknek a szervezésből valahogy oroszlánrész jut. Idén ilyen volt a Bidiga állatorvos házaspár, a Felső–Háromszékről származó Lóránt és felesége, Noémi, akiknek legnagyobbik fiúk idén nemcsak, hogy kakaslövő vitéz, de első vitéz volt, ami azt jelenti a hagyomány szerint, hogy a szülők a szervezés velejáróit is kézbe kell vegyék. Házuknál, az állatorvosi rendelőnél, a helyi rezesbanda vidám szólamaira gyülekeztek idén a vitézek, hogy aztán katonás rendben elinduljanak a falu határában, a Feketevár szomszédságában álló Hegy parragának nevezett hely felé, ahol bíróság mond ítéletet a kakas felett, majd elkezdődik a kakast ábrázoló céltáblára lövés nyílpuskákkal – a tulajdonképpeni kakaslövés.

Idén ötven gyermek öltözött be vitéznek

Noémi elmondta, a szervezés maga egy hosszú ceremónia, az előkészületek a kakaslövésre már farsangfarkán elkezdődnek, vagyis hat hétig tartanak, kínálmációkkal, gyakorlatokkal, és az egész csak akkor fejeződik be, amikor minden rendben lezajlott, és a helyi kultúrotthonból – ahol szokás szerint a kakaslövésre érkezett vendégeket ebéddel kínálják – mindenki elégedetten távozott. Idén ötven gyermek és fiatal öltözött be vitéznek, a legkisebbek között az alig három- négyéveseket is megtaláltuk, a legnagyobbak pedig már huszonévesek. Igaz, utóbbiak csak létszámkiegészítők, segítenek a szervezőknek, akik mindig a konfirmándus ifjak.

A gyülekező, mint írtuk, vidám hangulatban zajlott az állatorvosi rendelő udvarán, ahol az apácai rezesbanda alkalomhoz illő, vidám nótákat fújt, miközben az ifjú legények és leányok sorban állva várakoztak az indulásra a Hegy parraga fele. A kakaslövő legények vezetőin piros vitézkötéses, a többieken fekete mellény, fehér ing, zöld vadászkalap, fekete priccses posztónadrágot viselnek és ráncos csizmát, legtöbbjüknek szakállat, bajszot, barkót is festenek, és kard feszít az oldalukon. A melléjük felsorakozott lányok hagyományos székelyruhát öltöttek magukra fekete kabáttal, hajuk piros masnival van átkötve. Vezényszóra indulnak a kakas vesztőhelye fele, utánuk a vendégek, közben énekelnek, az első vitéz vezényel: jobb, bal, jobb, bal…

Az árulkodó kakas

Különös figura a menetben a sárga reverendát viselő, félszemű cigánypap, aki a régebb kivégzéseket levezető cigányhóhérra emlékeztet. A falu evangélikus lelkészétől, Simon Lászlótól tudjuk, hogy a falu határában álló egykori erősségben a fiatal legényekből álló őrséget a húshagyó kedden indított képzés után épp húsvét vasárnapjának délutánján cserélték – ezt őrzi a ma is élő népszokás, a kakas pedig – a hagyomány szerint – kukorékolásával érdemelte ki a halálos ítéletet, hiszen elárulta  a várban rejtőzködők hollétét az ellenségnek.

A hegy parragára azért mennek ki, mert ott volt a vár vesztőhelye valamikor – itt ezúttal is elítélték a kakast, majd a vitézek a hagyományos nyílpuskákkal egy kakast ábrázoló céltáblára lőttek sorban – a legügyesebben célzóknak nyílt taps is járt. A kakaslövés a szépen felújított helyi kultúrotthonban közebéddel fejeződött be.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás